Ezt az önfülszövegben találjuk, utalva arra, hogy a most újra megjelenő kötetekben a szerző javítja, továbbírja, korrigálja, jegyzetekkel látja el az eddigi munkáit. Az idén Baumgarten-emlékdíjban részesült Németh Gábort persze nem temetni jöttünk, éppen hogy az újjászülető életművét dicsérni: hamarosan napvilágot lát ugyanis életműsorozatának első darabja, az először 2004-ben megjelent Zsidó vagy? című regény. Ez az írás annak idején sok vitát generált. Hőse a gyerekkor történeteit felelevenítve járja körül az identitásunk alapjának kérdéseit. Mindezt attól az eleven és nyugtalan érzésből eredeztetve, amely mindig ott van benne, és ez nem más, mint az idegenség. „De Németh Gábor könyve nem zsidóregény. (»Zsidóbükk, zsidóvicc, zsidószalonna, zsidóhizlalda…«) Nem a zsidóságról szól, és nem igazi kérdése az, hogy – a főhős? az olvasó? – bárki zsidó-e. (…) Az elbeszélő-főszereplő kora gyermekkorában (mintegy véletlenül) lát egy dokumentumfilmet, konfrontálódik az iszonyattal, Auschwitz hullahegyeit és szemüvegraktárait pillantja meg; ez a megrázó élmény a zsidó szóval kapcsolódik benne össze. Kész azonosulni az emberi szenvedés és nyomorúság non plus ultrájával, a bűnnel, amelynek ilyen szörnyű büntetése lehet; kutatni kezd a benne, családjában, ismeretségi és osztálytársi körében rejlő titok után. (…) És amúgy? Ha kérdezed, neked nem. Ha kérdezed, akkor neked igen” – írta az első megjelenés idején a könyvről Kálmán C. György. Németh ma végigment az érzéseken és a szövegen újra, immár nem fiatalon, de még nem is öregen. A lényeg nem, de az árnyalatok változtak. (Kalligram)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
