olvasótapló

Mai szemmel

„Mintha lekéstem volna a saját temetésemről, minimum három héttel. (…) Önkritikai kiadás.”

Ezt az önfülszövegben találjuk, utalva arra, hogy a most újra megjelenő kötetekben a szerző javítja, továbbírja, korrigálja, jegyzetekkel látja el az eddigi munkáit. Az idén Baumgarten-emlékdíjban részesült Németh Gábort persze nem temetni jöttünk, éppen hogy az újjászülető életművét dicsérni: hamarosan napvilágot lát ugyanis életműsorozatának első darabja, az először 2004-ben megjelent Zsidó vagy? című regény. Ez az írás annak idején sok vitát generált. Hőse a gyerekkor történeteit felelevenítve járja körül az identitásunk alapjának kérdéseit. Mindezt attól az eleven és nyugtalan érzésből eredeztetve, amely mindig ott van benne, és ez nem más, mint az idegenség. „De Németh Gábor könyve nem zsidóregény. (»Zsidóbükk, zsidóvicc, zsidószalonna, zsidóhizlalda…«) Nem a zsidóságról szól, és nem igazi kérdése az, hogy – a főhős? az olvasó? – bárki zsidó-e. (…) Az elbeszélő-főszereplő kora gyermekkorában (mintegy véletlenül) lát egy dokumentumfilmet, konfrontálódik az iszonyattal, Auschwitz hullahegyeit és szemüvegraktárait pillantja meg; ez a megrázó élmény a zsidó szóval kapcsolódik benne össze. Kész azonosulni az emberi szenvedés és nyomorúság non plus ultrájával, a bűnnel, amelynek ilyen szörnyű büntetése lehet; kutatni kezd a benne, családjában, ismeretségi és osztálytársi körében rejlő titok után. (…) És amúgy? Ha kérdezed, neked nem. Ha kérdezed, akkor neked igen” – írta az első megjelenés idején a könyvről Kálmán C. György. Németh ma végigment az érzéseken és a szövegen újra, immár nem fiatalon, de még nem is öregen. A lényeg nem, de az árnyalatok változtak. (Kalligram)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.