Visszhang: könyv

Erlend Loe: Az álombiciklik regisztere

Visszhang

Solveig, azaz Sara-Ko-Mara, azaz nem, elnézést, Fleur… vagyis inkább Flexie Belle 27 éves, és állandóan a neten lóg.

Már ha épp nem randizik (a férfiak teljesítményéről ágynaplót vezet), vagy nem álmodik. Folyamatosan levelekkel bombázza az adóhivatalt/népességnyilvántartót, amelyekben újabb és újabb névváltoztatást követel. Lehet, ez is csak álmában történik. De hát az álom én vagyok! Álmaiban megjelennek a babiloniak és az undok hettiták, párral persze közülük is összefekszik, az uralkodónak, legalábbis a gyanúja szerint Solveig (azaz Sara…, de leállok) anyukája is megvolt már. A lány mindenhová biciklivel megy, ami azzal jár (nemcsak itthon, hanem, úgy tűnik, Norvégiában is), hogy a bicikliket ellopják. Ez mind az álom, mind a valóság szintjén botrányos. És nagyon fájó. Hiszen a bicikli is, mint az álom, mélyen saját, mintha a társunkat szakítanák el tőlünk. Össze kell hát fogni világszinten, hogy az álombiciklik visszajussanak a tulajdonosokhoz!

Loe eddigi regényeiben is volt mindig egy-egy abszurd fordulat, de ennyire szürreális munkája még nem született, gondolnánk. Közben annyira nem is elképesztő a váltás, hiszen naponta éljük meg, ahogy összefolyik a képzeletünk a közösségi médiában elénk ömlő képekkel, ahogy a kapcsolataink szétőrlődnek a virtualitásban. Solveig is emiatt nem tud felkelni a kanapéról, és merül egyre mélyebbre egy – még csak nem is általa – elképzelt világban. Nem harsány mű ez, nem úgy nevettet, mint ahogy Loe-től megszoktuk. Mintha álmunkban rázna a… talán zokogás. Vagy…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.