olvasótapló

Kiteljesedve

Tervezve, vagy éppen tervezetlenül, de olykor csak egy szövegtenger áradásának a legvégén áll össze a kép, ahogyan ezt a két most ajánlott, nagyon is különböző mű mutatja.

„Hajnal. A mozsár üres, apám testében szétterjed az altató. Anyám a kezemet szorítja. A kukoricatároló sárgás fényei, veszteglő anyahajók. A telep alaktalan folt a térképen. Apám feje lehanyatlik, a pulzusa lelassul. Apám, fenyegető, kietlen űr. Szél rázza a redőnyöket, a testem görcsbe rándul, fekszem a takaró alatt. Orromba kúszik az arcszesz illata. Ráncos, szikkadt bőr, a pórusaiból földszag árad. Cigarettára gyújt, eltűnik a szerszámos szekrény mögött. Szénfekete testén megfeszülnek az izmok. Lapozgatom a földrajzi atlaszt, tőzeg, lignit, barnakőszén, feketekőszén, antracit. A világ apró rebbenései” – olvashatjuk Kiss Tibor Noé hamarosan megjelenő új könyvében, az Olvadásban. Már a borító magához húz, és előrevetíti a szerzőtől megszokott költői, sűrített nyelvhasználatot is. A fülszövegből tudható, hogy a 2019 tavaszán játszódó regényben központi szerepe lesz egy nyomozásnak is. Külön érdekesség, hogy ha lazán is, de a mű kapcsolódik a szerző két korábbi regényéhez, az Aludnod kellene és a Beláthatatlan táj címűekhez. Figurák, motívumok kerülnek elő, hogy a nagy egészbe ágyazódjanak.

„Miről is akartam írni? Arról, hogy el kellett gyászolnom az apámat. Arról, hogy mit jelentenek a közös traumák egy anya és gyermeke számára. Arról, hogy mit jelent a hiány, a honvágy, mit jelent az ismerős és az ismeretlen táj. Szerettem volna (megint) arról írni, hogy mi zajlik a kisvárosokban, a falvakban, a tanyákon. De szerettem volna el is távolodni attól a valóságtól, amelyet ismerek – ezért a regény egyik szála Szibériában játszódik, egy hantik által lakott vidéken” – nyilatkozta a szerző, aki elárulta azt is, hogy a legnagyobb kihívás az volt számára, hogy kitaláljon egy olyan történetet, amelyben ezek a motívumok összedolgozhatók. „Szerettem volna addig gyúrni a szöveget, míg számomra is jelentőségét veszti, mi benne a személyesség, mi a fikció. Szerettem volna annyira elveszni benne, hogy elmondhassam, az Olvadásnak nemcsak szerkezete és története, hanem dallama és ritmusa is van” – tette még hozzá. (Magvető)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.