Visszhang: kiállítás

Francesca Woodman: Werke der SAMMLUNG VERBUND (Munkák a VERBUND Gyűjteményből)

Visszhang

Az amerikai-olasz művész közel száz fotográfiáját bemutató kiállítás közepénél egy hatalmasra nagyított felvételen a művészt látjuk a műtermében.

Körülötte oltári káosz, ő egy fotelben elterülve meredten néz a lencsébe. Kissé elvetemült a tekintete. Játszik? Szuggerál? Nem tudható, hogy csak az életrajz tragikus tükrében látjuk-e másnak a felvételt: nem a flegmaságot fedezzük fel a pillantásában, hanem egy magányos lélek dacát.

Az osztrák energetikai konglomerátum, a VERBUND AG húsz éve vásárolja Woodman munkáit, s a legátfogóbb válogatással rendelkezik ebből a rövidke életműből. Woodman (1958–1981) még kiskamaszként kezdte a fényképezést, és 23 évesen vetett véget az életé­nek. Alkotói pályája mindössze kilenc évet ölel fel. A legmeghatározóbb szemléletformáló előkép Dürer volt számára, így sokat hozzátesz az értelmezéshez, hogy a tárlat a Dürer-kiállítás mellett tekinthető meg. (A lenti terekben pedig a szintén öngyilkosságot elkövető Matthew Wong munkái vannak kiállítva.) Woodman alaptémája a női test, illetve a női test és a tér kapcsolata. Legfontosabb modellje önmaga volt: „Mert én mindig kéznél voltam.” Látjuk őt kemény csipeszekkel, meztelenül, látjuk, ahogy félig már el is tűnt a térben. Látjuk üres szobákban, gyárépületekben, lelakott házban. Aztán nők sorjáznak Woodman-álarcban. Testrészek, tárgyak, mint a nőiség „segédeszközei”: csipke, tükrök. Performatív gesztusok, az önvizsgálat állomásai. Érdekes az is, amikor más életművekhez, például Virginia Woolfhoz kapcsolódik. Költészet és látomás. Megrázó anyag.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.