Köves Gábor

Izland mostanában a pénzügyi válság révén vétette észre magát a hírekben, de az irodalmáról is hallani egyet s mást: az Animus Kiadó 2007-ben útjára indított Skandináv krimik sorozatában nemrég hozzánk is megérkezett a műfaj új sztárjának számító Arnaldur Indridason viharvert nyomozója, a nehéz sorsú Erlendur felügyelő. A szerzővel az Erlendur-sorozat harmadik magyarul is megjelent epizódja, a Távoli hangok ürügyén váltottunk szót. Köves Gábor

Olyan közönségsikerek fűződnek a nevéhez, mint a Csak szex és más semmi, a Valami Amerika 2 vagy a Kaméleon. Utóbbi kettő a héten induló Filmszemle versenyprogramjában is szerepel.

Balra De Niro, jobbra Pacino. Miként a filmtörténetben, annál a kempingasztalnál is közel ülnek egymáshoz, mely kerti alkalmatosság körül A törvény gyilkosa (találóan semmitmondó cím, akárcsak az angol eredeti Righteous Kill) sebtében összeszervezett kerekasztal-beszélgetése folyik. 2007 októberében járunk, a New Yorktól rövid vonatozásra lévő Bridgeportban: a film még forog, az aznapi adagot a város főterén álló banképületben kellett volna leforgatni, de a filmben diszkóként megjelenő helyszínen tűz ütött ki; gyors csere az ütemtervben, a stáb a városszéli parkban forgat, és itt fogadja a munkaidő leteltével a nemzetközi sajtó képviselőit.

A Kolja Oscar-díjas rendezője a cseh filmgyártás rekordere: minden idők legdrágább cseh filmjét éppúgy ő követte el, mint a legsikeresebbet. Utóbbi, a minden helyi rekordot megdöntő Csereüvegek most megy a pesti mozikban. Köves Gábor

Mint oly sok mindenhez, a zsidó identitáshoz is a gyomron keresztül vezet(het) az út, legalábbis ezt bizonyítja Bodrogi Eszter sikertörténete. Fűszeres Eszter néven jegyzett, kóser stílusú gasztroblogja a dédnagymamák kóser konyhája és a legkorszerűbb gasztroirányzatok összeházasításával aratott osztatlan sikert a kósert legfeljebb elbeszélésekből vagy az alkalmankénti sóletebédekből ismerő harmincasok, zsidók és nem zsidók körében egyaránt. A hazai kóser konyha újsütetű sztárjával első szakácskönyve megjelenése alkalmából beszélgettünk.

Megvan a második. Ha a film olimpiai szám lenne (Tarr B.-t kérjük a maratoni rajthoz), most Hajdú B. üvöltené, hogy végre, csak összejött a második hollywoodi arany is. Az első - hogy súgjunk a sportkommentátornak - Antal Nimródnak sikerült, az Elhagyott szobánál azonban, minthogy Hollywoodban készült, a megengedettnél nagyobb volt a hátszél, de a Kaméleon esetében nincs vita; ez szőröstül-bőröstül a miénk, filmművészeinktől sokat szenvedett magyaroké.

Joel és Ethan Coen az űrkutatás egyik klasszikus alaptevékenységét vállalta magára: értelmes lények után kutatnak. Ahogy már az Amerikai szépségben is tette, a kamera a fellegekből ereszkedik alá; a CIA épülete és John Malkovich tar koponyája tűnik fel elsőként e tudományos projekt keretében, de sehol Harrison Ford, pedig a hivatali márványpadlón kopogó lábbelik komolysága minimum az ő ügynöki közellétét sejteti.

A radikális gesztusok kedvelői A gyűlölet, a Dobermann és a Visszafordíthatatlan főszereplőjeként, a műfaji megalkuvók az Eastern Promises vagy az Ocean's Twelve című filmekből ismerhetik. Új filmje, az ünnepelt gengszter, Jacques Mesrine életéről szóló Halálos közellenség hazai bemutatója kapcsán beszélgettünk Budapesten. Köves Gábor

Most, hogy filmszínházaink telve vannak honfitársaink által elkövetett cseh filmekkel (gyors oldalpillantás a filmrovatra: Mázli, Márió, a varázsló, hogy a tavalyiakat ezúttal ne érje szó), végül is teljesen időszerűnek tűnik az ihlető filmeket ihlető írások kiadása. Ez a logika magyarázza, miként kerülhetett egy kemény fedél alá Zdenek Sverák és Vladislav Vancura egy-egy írásműve: azért, mert mindkettőből Jirí Menzel készített filmet jobb éveiben - Köves Gábor

Azt a fotelt, melybe Stefan Zweig az olvasóit tessékeli, legutóbb egy antik enteriőrvásáron látták felbukkanni. Új tulajdonosáról csupán annyit tudni: a jó üzlet feletti örömében online rendelt Sacher-tortát Bécsből, méghozzá a 40 eurós, XL-es méretűt. Stefan Zweig önéletírása, A tegnap világa az online rendelt Sacher-torta irodalmi megfelelője: Köves Gábor

Hősünk éppen halni készül, de filmes hullajelölt lévén előbb még rágyújt egy sztorira, amiből kiderül, mi juttatta e 2 gyerek/4 kerék családapát lőtt sebekkel az esőáztatta aszfaltra. Bár a helyszínelők már úton vannak, nem mondhatni, hogy elsietné a dolgot, saját, gyorsan terebélyesedő vértócsájában fekve sem enged a történetmesélés újkori kibúvóinak. Vajon tudja-e e szimpatikus hullaaspiráns, hogy azzal, amit tesz (biztosan ölő lőtt sebbel visszaemlékezik), régi, nagy hagyományokat folytat? Köves Gábor

Boldog közlekedőnemzet az angol, akkora metróhálózatba, mint az övék, simán belefér egy mesemondási szándékkal életre hívott fantasybirodalom is. Míg balkáni végeinken már az is átlóg a tudományos fantasztikum térfelére, ha valaki megállót vizionál a Gellért térre, az angol illetőségű (ma már világsztár) Gaimannek azért ennél mélyebbre kellett ásnia, hogy elringassa olvasóit. A neves szerző, aki írásaival (The Sandman-képregények, Csillagpor - a sor hosszan folytatható) akkora adrenalinfröccsöt adott a felnőttmeséknek, hogy a közönség azóta sem tért magához a pörgésből, szóval ez a Gaiman gyakorlatilag a londoni metrótérképet regényesítette meg a Soseholban (leánykori nevén: Neverwhere, első kiadás: 1996), azt a színes hálózatot, amely pólók, hamutartók és esernyők ezreit díszíti a londoni szuvenírshopokban. Köves Gábor