Krusovszky Dénes

Az a csodálatos a hungarikum fogalmában, hogy gyakorlatilag definiálhatatlan, bármire rá lehet húzni.

Amikor bő két éve írtunk a Sláger FM-ről, a csatorna pontosan olyan érdektelen volt, mint amilyen most. De épp Geszti Péter készült nagy rádiós visszatérésére, s úgy tűnt, erre mégis érdemes figyelni. Tévedtünk. Geszti műsora (Geszti Péter Special – GPS) nem túl meggyőző reklámprodukció volt csupán, ami a Rapülők együttes „fergeteges” visszatérő koncertjét volt hivatott előkészíteni.

A Svéd Akadémia elmúlt évekbeli botránysorozatát betetőző tavalyi összeomlás után 2019-ben már két irodalmi Nobel-díj kiosztására is számíthatunk, ám ehhez magának a királynak kellett közbelépnie. De menthető-e egyáltalán a zaklatási, hazudozási és összeférhetetlenségi ügyek hálójából kivergődni próbáló akadémia díja?

A magyar rádióműsorok hallgatásával töltött elmúlt néhány évünk visszatérő kérdése volt, hogy miért nem mozdulnak ki a hazai műsorkészítők a stúdióból. Mintha minden adás, csatornától függetlenül, egy barlangból szólna.

Azt nem mondanánk, hogy W. G. Sebald azonos című regényéhez (Kivándoroltak, Európa Kiadó, 2006) fogható mélységes bánat áradna a Klubrádió csütörtök délelőtti műsorából, de hogy van benne jó adag szomorúság és melankólia, az egészen biztos.

Az utóbbi évtized egyik legnagyobb nemzetközi irodalmi sikere a norvég író Harcom című regényfolyama. Megpróbáljuk megfejteni, hogy miért.

Hosszan lehetne sorolni az utóbbi négy-öt év nagy újrafelfedezéseit, illetve az ismert, kanonizált szerzőkhöz valamilyen módon kapcsolódó, újdonságértékű szövegek megjelenéseit.

Kultúrharc dúl az országban, bár kérdéses, hogy pontosan mit is takar e kifejezés. Többen állítják, nincs egységes ideológia, sem központi akarat az események mögött, bizonyos tendenciák mégis határozottan kirajzolódnak.

Hiába jut eszébe azoknak is az ikonikus mondat, akik élőben valószínűleg nem hallották annak idején, manapság már nem hangzik el a titokzatos figyelmeztetés a Vízállásjelen­tésekben, miszerint „hajóvonták találkozása tilos!”

Kultúrharc dúl az országban, bár kérdéses, hogy pontosan mit is takar e kifejezés. Többen állítják, nincs egységes ideológia, sem központi akarat az események mögött, bizonyos tendenciák mégis határozottan kirajzolódnak. Kétrészes cikkünkben megpróbáljuk föltérképezni, hogy a különféle szereplők milyen kapcsolati hálóban helyezkednek el.

Az idei Könyvfesztivál díszvendége a világhírű norvég szerző, a csütörtökön megjelenő Narancsban benézünk a Knausgård-jelenség mögé.