Legát Tibor

Csokonai Vitéz Gizella szomorú élete.

Hetven évvel ezelőtt, a könyvkiadók államosítását követően szovjet mintára hozták létre azt a kiadóvállalatot, ami ma is meghatározó szereplője a hazai könyvpiacnak.

Egy 20. századi magyar orvoskarrier.

Deák Ferenc (1954–1994) a tetoválásai révén vált közismertté Pillangó néven; a „haza bűnözőjének” nevezte magát. Szabadulása után Urbán Tamás lett a pártfogója, és több mint 3 ezer fotót készített róla. A rendszerváltás idején készült képekből a napokban nyílt átfogó kiállítás a Capa Központban. A 75 éves, Balázs Béla-díjas fotóriporterrel a múltról beszélgettünk.

És akikre mégis a Külvárosi éj miatt emlékezünk a Költészet Napján.

Nem először és nem utoljára.

A fővárosi első metrószakaszt 20 év alatt építették. Sztálinista nagyberuházásának indult, a Kádár-korszak „fiatalos lendületének” szimbolumává vált.

A nemzet múzeumában egyenesen dicsőítik a kormányzót. A kiállításra rávetül a szélsőjobbos miniszter árnyéka.

A mindenkori művészet dúskál tragikus sorsú alkotókban, de még ebben a kétes gazdagságban is különösen szomorú Farkas István életútja. A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítása egyértelműen bizonyítja, hogy ő a két világháború közötti hazai képzőművészet egyik leg­eredetibb alkotója.

Epizódok a magyar kultúrharc és az irodalmi nevelőmunka történetéből.

A századforduló csodájaként emlegetett Budapest Trianon után túlzásnak tűnt az ország új méreteihez képest. Harminc évvel később mégis megduplázták a területét.