Pilinszky, Szabó Magda és a Delfin könyvek

Sorköz

Hetven évvel ezelőtt, a könyvkiadók államosítását követően szovjet mintára hozták létre azt a kiadóvállalatot, ami ma is meghatározó szereplője a hazai könyvpiacnak.

Az 1950-ban alapított Ifjúsági Könyvkiadónál a Kincskereső kisködmön még éppúgy megjelent, míg Rákosi Mátyás köszöntése. A kiadó 1957-ben vette fel Móra Ferenc nevét, és ekkor az lett a központi stratégia, hogy a szépirodalom és az ismeretterjesztés mellett a „esztétikai nevelés” kerüljön előtérbe.

A Móra munkatársai azonban leegyszerűsítették ezt, és a tavasszal megrendezett „bemutatkozó” kiállításának a címe ennyi volt: Jó könyvet az ifjúságnak!. Ez persze hatalmas közhely is lehetett volna, csakhogy olyan szerzők jelentkeztek gyermekversekkel, ifjúsági regényekkel, mint Szabó Magda, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes vagy Pilinszky János, és ugyan e „jelentkezéseknek” sokszor anyagi oka volt, a művek színvonalán ez nem látszott meg.

A Pál utcai fiúk - Delfin kiadásban

A Pál utcai fiúk - Delfin kiadásban

 

 

Lázár Ervin 1964-ben A kisfiú és az oroszlánok révén vált elsőkönyvessé, de állítólag Csukás István is azért írta meg két (felnőtteknek szóló) verseskötete után első meseregényét, az Egy szürke kiscsacsit 1967-ben, mert a korabeli kiadók között a Móra fizetett a legjobban.

A hatvanas évektől egyre több „kiskönyvtár” sorozatot indított a Móra. A Pöttyös az általános iskolásoknak, a Csíkos a középiskolásoknak szóló lányregények, a Sirály a kortárs ifjúsági regények sorozata volt.

A legnépszerűbbek és legolcsóbbak a Delfin könyvek voltak, amelyek között indiános és kőkorszaki kalandregényt is kiadtak, de Verne-t és Jókait, sci-fit és Nemere Istvánt is. Az 1964-ben indult sorozatban 1990-ig mintegy 170 könyv jelent meg, jó néhány közülük legalább három nemzedék kiskamaszainak vált első és meghatározó olvasmányélményévé. Az sem volt mellékes, hogy ezeket a könyveket gyűjteni lehetett, a hetvenes évek elején az általános iskolások körében még versenyeztek is, hogy kinek van több Delfin-könyve. (Nyitókép: Szabó Magda 1964-ben; Fortepan/Hunyady József)

A Magyar Narancs holnap megjelenő, április 23-i nyomtatott lapszámában a Móra kiadó 70 éves történetének minden részletére kitérünk: a sztálinista művekre éppúgy, mint az 1977-es Lenin lámpácskái című kötetre, a hatvanas évek pezsgésére, a rendszerváltásra, és a kiadó hosszú, nehéz, de sikerrel záruló privatizációjára is.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.