Bebalzsamozta Jókai holttestét, alkoholelvonóra küldte Adyt, majd beszállt a Kultúrharcba

Sorköz

Egy 20. századi magyar orvoskarrier.

Hoffmann József 1876-ban született Kecskeméten, polgári családban. Korán megözvegyült  édesanyja a család szinte teljes vagyonát eladta, hogy fia Budapestre mehessen az orvosi egyetemre, ahol a századfordulón szerzett diplomát, majd Petrik Ottó professzor kórbonctani intézetében kapott állást és tanársegédi kinevezést.

Petrik már-már fiaként tekintett a tehetséges ifjúra, amit leginkább az bizonyít, hogy amikor 1904-ben Jókai Móra meghalt - és a professzor külföldi tartózkodása miatt nem tudta a holttest boncolását és bebalzsamozását vállalni -, őt ajánlotta maga helyett. Mint utóbb kiderült, a fiatal kórboncnok, aki időközben Hollósra magyarosította nevét, soha nem végzett még ilyen kényes munkát, ennek ellenére nem vallott szégyent, noha a lapok tévedésből a Ferenc nevet adták neki.

A Nemzeti Hírlap tudósítása

A Nemzeti Hírlap tudósítása

 

Hollós nemcsak Darwin tanaiért lelkesedett, Marx művei és a szabadkőmüvesség is hatott rá. Amikor 1906-ban, megismerkedett éppen Magyaroszágon tartózkodó jeles svájci pszichiáterrel, Auguste Forellel, az alkoholizmus elleni küzdelem hazai élharcosává vált; megalapította az Alkoholizmus című folyóiratot, a Népszavával szövetkezve sorozatot indított Alkoholellenes Könyvtár címmel.

Írók, költők barátja

Az évtized végéig hajóorvosként megjárta Amerikát, könyvet írt a tüdőgümőkorról (tbc), a nemi betegségek és az alkoholizmus összefüggéseit is kimutatta, mi több, fogorvosi vizsgát tett. Ezután Szegedre költözött, ahol nemcsak a helyi klinika, de a kulturális élet egyik motorja volt, barátja lett Móra Ferencnek és Juhász Gyulának, aki még verset is írt hozzá.

Hollós szabadkőművesként ugyanúgy a Martinovics-páholy tagja volt, mint Ady Endre. Fennmaradt egy levele, amit 1910. november 10-én írt Adynak egy meg nem valósult fellépéssel kapcsolatban:

„Nagyon köszönöm kedves levelét, s igazán végtelenül sajnáljuk, hogy nem üdvözölhetjük Önt körünkben, különösen távolmaradásának oka. Reméljük azonban, hogy valamennyiünk előtt becses egészsége teljesen helyre fog állni” – írta Hollós. Megjegyezte, ennek ellenére megrendezik november 20-án a „Ady-matiné” című programot, amelyen az Ady verseket megzenésítő Reinitz Béla mellett Nyáray Antal helybeli színművész lépett fel, Domokos László pedig „Ady forradalmi költészete” címmel tartott felolvasást.

De nemcsak a rendezvényről esik szó a levélben. Hollós tanáccsal látta el a költőt: ne vonuljon "drága szanatóriumba”, helyesebb lenne felkeresnie Auguste Forelt. "Maradjon nála annyi ideig, ameddig szanatóriumban akart tartózkodni; ez sem kerülne többe, s azt hiszem, olyan nagy szellemű s szívű ember, mint Forel, jobban vissza tudná adni az ön egészségét bárkinél”. Ennél elegánsabban valószínűleg még soha senkit nem küldtek alkoholelvonóra.

false

Amerikai emigrációban

Hollós Kun Bélát és úgy általában a proletárdiktatúrát még marxista baloldaliként is túlzásnak tartotta, de 1919-ben mégis a Magyar Kommunista Pártot támogatta, amely azt a feladatot bízta rá, hogy dolgozza ki a népbetegségek elleni védekezés terveit.

A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsbe, majd Kolozsvárra ment. Miután a denveri tüdőkórházban állást ajánlottak neki, 1924-ben Amerikába hajózott, ahol nemcsak orvosként, de a helyi magyarok „kulturális védnökeként” is fellépett.

1927-ben a megalapította az Ady Endre Társaságot, előadásokat tartott egészségügyi, szociális és politikai témákban – sőt még egy szocialista pártot is alapított. Ekkor már nyíltan a Szovjetunióval szimpatizált, szívesen publikált a baloldali amerikai lapokban, így az 1930-1933 között működő New York-i Kultúrharc folyóiratban is.

1936-ban jelentette meg az Egy orvos élete című önéletrajzát, amit oroszra is lefordítottak. Meg is hívták Moszkvába, de nem volt pénze az utazásra. Ahogy meghiúsult az a terve is, hogy háború után hazatérjen. Hollós József, 71 éves korában, 1947-ben halt meg az Egyesült Államokban.

Neked ajánljuk