50 éve adták át a budapesti metrót, de már az avatás előtt napi négyszázas turnusokban próbálhatták ki a nyugdíjasok

Lokál

A fővárosi első metrószakaszt 20 év alatt építették. Sztálinista nagyberuházásának indult, a Kádár-korszak „fiatalos lendületének” szimbolumává vált.

A Deák tér és az Örs vezér közötti szakaszt 1970. április  2-án adták át ünnepélyes keretek között, mégsem az átadó közönsége számított elsőnek, ugyanis az utolsó két hétben, a próbafutásokat már nem üres szerelvényekkel tették meg. Lehetett tesztutasnak jelentkezni, sőt a Hazafias Népfront „napi négyszázas turnusokban” nyugdíjasokat is metróztatott. A mintegy 15 ezer utas tapasztalatait, véleményét állítólag felhasználták a munka finisében (konkrétumokat nem közöltek), de például azzal, hogy túl magasan vannak a kapaszkodók már nem tudtak mit kezdeni. A tapasztalatok alapján a próbautasok számára a biztonsági sáv elhagyása jelentette a legfőbb gondot – nem tudták megállni az alagútba bámulást, hogy jön-e a vonat –, a mozgólépcsőzés pedig a legnagyobb élményt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a próbautakat lebonyolító Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács tájékoztató filmet készített, amit a mozikban vetítettek, és másfél millió példányban nyomtatta ki az Indul a metró című brosúrát, valóban úgy tűnik, hogy 1970 márciusában sikerült az utastájékoztatást csúcsra járatni. Jellemző, hogy a témában a legnagyobb vitát Boldizsár Iván glosszája kavarta. A szerzőnek  a metró elnevezéssel volt baja, pontosabban azt jegyezte meg, hogy „metró” és „földalatti” nem ugyanazt jelenti, mire a Népszabadság összes jól értesült munkáslevelezője küldte el melegebb éghajlatra, hogy bezzeg Párizsban és Moszkvában nincs baj a „metróval”.

A széleskörű „felvilágosító munkának” köszönhetően a metró birtokbavétele viszonylag zökkenőmentesen történt. A legnagyobb gondot a fotocellás beléptető kapuk okozták. Ezek kizárólag egyforintossal működtek – aki nem dobta be a pénzt, annak két összecsapódó kar állta útját –, ráadásul nemcsak azok okoztak fennakadást, akik csalni próbáltak; az sem ment, hogy több pénzérme bedobásával több utas zöld utat kapjon, mindenkinek egyenként kellett az érmét bedobálni. De csalni így is lehetett: a bérleteket egy metróalkalmazott ellenőrizte szemrevételezéssel, így a tömeggel sodródva néha elegendő volt a puszta tenyér felmutatása, különösen az első napokban.

false

 

Fotó: Fortepan/Uvaterv

A metró iránt kezdetben akkora érdeklődés mutatkozott, hogy a lejutást hosszú sorbanállás előzte meg, és az ekkor még csak három kocsiból álló szerelvényeket egész nap csúcsforgalmi menetrend szerint kellett járatni.

Az 50 éves metró átadásának további részleteiről, az ünneprontó szovjet pártfőtitkárról, Rákosi Mátyás álmairól és egyéb érdekességekről aktuális lapszámunkban olvashat. A lapot keresse az újságárusoknál, élelmiszerboltokban, mindenhol, ahol eddig is megtalálta. De az a legjobb, ha előfizet! Vagy vásárolja meg a Narancsot online!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.