50 éve adták át a budapesti metrót, de már az avatás előtt napi négyszázas turnusokban próbálhatták ki a nyugdíjasok

Lokál

A fővárosi első metrószakaszt 20 év alatt építették. Sztálinista nagyberuházásának indult, a Kádár-korszak „fiatalos lendületének” szimbolumává vált.

A Deák tér és az Örs vezér közötti szakaszt 1970. április  2-án adták át ünnepélyes keretek között, mégsem az átadó közönsége számított elsőnek, ugyanis az utolsó két hétben, a próbafutásokat már nem üres szerelvényekkel tették meg. Lehetett tesztutasnak jelentkezni, sőt a Hazafias Népfront „napi négyszázas turnusokban” nyugdíjasokat is metróztatott. A mintegy 15 ezer utas tapasztalatait, véleményét állítólag felhasználták a munka finisében (konkrétumokat nem közöltek), de például azzal, hogy túl magasan vannak a kapaszkodók már nem tudtak mit kezdeni. A tapasztalatok alapján a próbautasok számára a biztonsági sáv elhagyása jelentette a legfőbb gondot – nem tudták megállni az alagútba bámulást, hogy jön-e a vonat –, a mozgólépcsőzés pedig a legnagyobb élményt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a próbautakat lebonyolító Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács tájékoztató filmet készített, amit a mozikban vetítettek, és másfél millió példányban nyomtatta ki az Indul a metró című brosúrát, valóban úgy tűnik, hogy 1970 márciusában sikerült az utastájékoztatást csúcsra járatni. Jellemző, hogy a témában a legnagyobb vitát Boldizsár Iván glosszája kavarta. A szerzőnek  a metró elnevezéssel volt baja, pontosabban azt jegyezte meg, hogy „metró” és „földalatti” nem ugyanazt jelenti, mire a Népszabadság összes jól értesült munkáslevelezője küldte el melegebb éghajlatra, hogy bezzeg Párizsban és Moszkvában nincs baj a „metróval”.

A széleskörű „felvilágosító munkának” köszönhetően a metró birtokbavétele viszonylag zökkenőmentesen történt. A legnagyobb gondot a fotocellás beléptető kapuk okozták. Ezek kizárólag egyforintossal működtek – aki nem dobta be a pénzt, annak két összecsapódó kar állta útját –, ráadásul nemcsak azok okoztak fennakadást, akik csalni próbáltak; az sem ment, hogy több pénzérme bedobásával több utas zöld utat kapjon, mindenkinek egyenként kellett az érmét bedobálni. De csalni így is lehetett: a bérleteket egy metróalkalmazott ellenőrizte szemrevételezéssel, így a tömeggel sodródva néha elegendő volt a puszta tenyér felmutatása, különösen az első napokban.

false

 

Fotó: Fortepan/Uvaterv

A metró iránt kezdetben akkora érdeklődés mutatkozott, hogy a lejutást hosszú sorbanállás előzte meg, és az ekkor még csak három kocsiból álló szerelvényeket egész nap csúcsforgalmi menetrend szerint kellett járatni.

Az 50 éves metró átadásának további részleteiről, az ünneprontó szovjet pártfőtitkárról, Rákosi Mátyás álmairól és egyéb érdekességekről aktuális lapszámunkban olvashat. A lapot keresse az újságárusoknál, élelmiszerboltokban, mindenhol, ahol eddig is megtalálta. De az a legjobb, ha előfizet! Vagy vásárolja meg a Narancsot online!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.