József Attila esete a két Pákozdy Ferenccel, akik szintén költők voltak

Sorköz

És akikre mégis a Külvárosi éj miatt emlékezünk a Költészet Napján.

Különösen a rendszerváltás előtt kutatták nagy izgalommal József Attila kommunista-, illetve az illegális hazai kommunista párthoz fűződő vonzalmait, majd szakítását. Szinte teljes egyetértés volt abban, hogy a költő és a mozgalom kapcsolata egy kritika nyomán mérgesedett el végleg: 1933 februárjában közölte a Társadalmi Szemle Pákozdy Ferenc kritikáját a Külvárosi éj című verseskötetről, ami József Attilát érdemtelennek tartotta arra, hogy kommunistának nevezzék. „Meg kell vallanunk, hogy József Attila nem proletárköltő.

Hiába olvassuk sűrűn az »elvtárs« szót, és egyéb marxista kifejezéseket

(»a levelek zizgenek, mint a röpcédulák«), mindez a felszínen van, nem válik lényeggé, szocialista versei nagyrészt csak tördékek” – írta a szintén költő és József Attilát (legalábbis addig) barátjának tartó Pákozdy, aki kioktató hangnemben megállapítja, hogy József Attila „nem az a proletárköltő, akit teljesen vállalhatunk, aki olyan, amilyennek a »proletárköltőnek« lennie kell”; a szerző például azon akadt ki, hogyan lehet (a kötet címadó versében) leírni azt, hogy „Alszom hát én is, testvérek”.

„J. A. félúton áll. Számot vet önmagával és az osztálytudatos tömegek írója akar lenni, akkor a tömegek egyszerű és kemény nyelvén kérlelhetetlen éleslátással és erővel kell megmondania mindazt, amiért a tömegek harcolnak” – állapítja meg Pákozdy Ferenc, ami utóbb persze roppant kínossá vált számára, hiszen 1945 után a hozzá hasonló vonalasok képesek voltak még József Attila öngyilkosságát is ahhoz kötni, hogy a költőt kidobták a kommunisták.

Ez persze marhaság volt,

de az nem, hogy már a rendszerváltás előtti irodalmárok egybehangzó véleménye szerint épp a Külvárosi éj című kötetben vannak József Attila első nagy versei, az érett költő ekkor szólal meg először.

false

Pákozdy Ferenc hosszú élete során – 1992-ben halt meg 89 éves korában – nem szabadulhatott meg e kritika árnyékától. Az ötvenes években egyenesen Révai József kérte rajta számon, ami azért több volt lesajnálásnál, gúnyolódásnál. Pákozdy válaszában a Társadalmi Szemle szerkesztőit, Madzsar Józsefet és Sándor Pált teszi felelőssé, mondván, ők bízták meg a nemtelen feladattal. „Különféle panaszokat soroltak fel ellene. Elmondották, hogy József Attila fegyelmezetlen, komolytalan. Madzsar elvtárs például azt sérelmezte, hogy az általa vezetett szemináriumokon József Attila lejáratja őt, szembeszáll vele, cáfolja az anyag egyes tételeit, minduntalan vitát provokál. Szóba került az is, hogy József Attila ugyanakkor hamis nézeteket terjeszt – a marxizmust a freudizmussal próbálja összeházasítani, zavart kelt a fiatalok közt” – emlékezett vissza 1954-ben Pákozdy Révainak írott levelében, hozzátéve, hogy neki ugyan nem volt baja József Attilával („rendszeresen találkoztunk, becsültem, szerettem”), sőt ízlése, természete is tiltakozott „az ilyen megbízatás ellen”, csakhogy a „két elvtárs arra hivatkozott”, hogy ez „a párt kívánsága”.

Arról nem írt Pákozdy, hogy miért nem küldte el szerkesztőit a francba,

hogy „ezt ti tudjátok jobban elvtársak, írjátok meg ti”. Csupán annyit jegyzett  meg, hogy az ő költői munkásságát minden ízében „áthatotta (…) a mondás, hogy »kezetekben kard legyen a költemény«”, ezért – barátjával ellentétben – kizárólag forradalmi verseket írt, „ebből az intranzigens álláspontból kiindulva szálltam szembe József Attilával, illetve azzal a felfogással, hogy ő proletárköltő”. Persze arra nem gondolhatott az ekkor 29 éves mozgalmár-poéta, hogy a magyar irodalomtörténetbe kizárólag ezzel a leszerepeléssel kerül be. Noha az 1970-es években kiadott Magyar irodalom története irodalmi munkásságáról is megemlékezett, abban nem volt sok köszönet: „A felszabadulás után kiadott két vékony kötete (Nem magamért, 1952; Helytállás,1954) jóformán csak megverselt aktuális témák foglalata. Egyhangú rutinnal ismétlődő négysoros strófái alig tükröznek művészi erőfeszítést. (…) Verseiben szinte egyeduralkodó a derű, a lelkesedés, a felhőtlen boldogság érzése: az örömet és az örömkönnyeket még a korabeli kritika is túl soknak találta költészetében” – írták róla.

Pákozdy Ferenc valószínűleg csak később értesült arról – ha egyáltalán –, hogy van egy szintén költő névrokona Hódmezővásárhelyen, mi több,

a nála csak egy évvel fiatalabb Pákozdy Ferenc – akitől kommunizmus távol állt – ugyancsak barátkozott József Attilával,

sőt kritikát is írt a vásárhelyi lapba a Külvárosi éj kötetről.

„Alig másféltucat költemény lélekzik benne, hanem ezek egytől egyig a lánglélek telitüdejéből. (…) Az ő fülének és az ő nyelvén a jelenségek éppen azáltal mondanak többet saját maguknál, hogy önmagukat mondják” – írta a hódmezővásárhelyi kolléga, a helyi Műverem irodalmi csoport tagja. Ő 1930 májusában ismerte meg a vele szinte egyidős József Attilát, aki ekkor néhány hetet töltött a városban.

A vásárhelyi Pákozdy Ferenc medikusnak, majd jogásznak tanult Budapesten. A Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon szerint „volt katona, újságíró, munkanélküli, ínségmunkás, főjegyző, levéltáros. 1928-tól 1944-ig megszakításokkal újságírásból élt, előbb a Vásárhelyi Újságnak, a Friss Újságnak, 1932-től pedig a Hetivásár–Hétfői Újságnak lett a főmunkatársa. (…) A húszas évektől kezdve ismert sakkversenyző, mestererejű tornajátékos. (…) 1952. novemberétől állt a Debreceni Egyetem könyvtárának szolgálatába.

A világirodalom remekeit eredetiben olvasta.

Lefordította Shakespeare szonettjeit, A vihar című tragédiáját. Németh László róla mintázta Égető Eszter című regényében Hallgató Sanyi alakját”. Pákozdy Ferencnek három verseskötete jelent meg: A Tisza sirálya (1927), a Förgetegben (1943), és halála előtt két évvel, 1968-ban, az Esthajnalcsillag.

A vásárhelyi Pákozdy Ferenc

A vásárhelyi Pákozdy Ferenc

 

„A költészet fiatal éveinek, bolyongásának emléke csak. Volt e bolyongásnak két fényes fordulata; mindkettőt szívesen elemlegette. József Attilához fűzte mély barátság. 1933-ban, a költőt ért támadást egy hónappal előzve, rajongó méltatást írt a Külvárosi éj című verseskönyvről. De a támadó cikk szerzőjét is Pákozdy Ferencnek hívták. Úgy érezte, ebben a véletlen névazonosságban a sorsa ad hírt magáról. És másik vállalkozásával is megjárta. Első verseskötete után több mint tíz évvel, ugyan saját költségén, adja ki – 1943-ban – második lírai kötetét, a Förgetegbent, de nyomban megjelenése után elkobozták, s az emelt vádak alapján vallásgyalázásért elítélték” – írta róla 1977-ben, a Tiszatájban Bata Imre, két évvel később pedig szülővárosa ,a Bethlen gimnázium panteonjában tisztelgett domborművel emléke előtt. Hódmezővásárhelyen utcát is elneveztek róla.

Az Alföldben 1979-ben Kiss Tamás így emlékezett rá: „Nagy szellemi igényei mögött is az alázat, a szolgálat lelke élt”. És így: „ Nem voltak ellenségei: sérelmei voltak”.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.