Manyasz Róbert

A Balkán egyes országaiban évtizedek óta épül a helyi hagyományokkal szembehelyezkedő, szélsőséges hálózat.

A bejrúti kikötőben a múlt szerdán bekövetkezett hatalmas erejű robbanás letarolta a főváros jelentős részét, s megrázta az egész világot. Az eddig az ország gabonatartalékát rejtő hatalmas siló romjainak híressé vált képe jelképes erejű: Libanon katasztrofális helyzetben van, nyolcvan éve megoldatlan problémái immár a létét fenyegetik.

Mi meg épp csak a Szerbiából érkezőket engedjük be az EU-n kívülről.

A magyar kormány kommunikációjában mind gyakrabban bukkan fel a Türk Tanács, mint a bajban megismert egyetlen igaz barát.

Régóta érett Törökország újabb szíriai katonai beavatkozása. Az offenzíva célja az, hogy a kurdok meggyengítésével új erő­egyensúly alakuljon ki a térségben. És meglehet, valóban bekövetkezik ez – csak épp nem úgy, ahogy azt Ankara elképzelte.

A hó eleji koszovói választásokat nemcsak a fiatal ország lakosai kísérték figyelemmel, legalább annyira fontos volt szinte valamennyi szomszéd számára is. S nem véletlenül járt arra éppen akkor a török elnök is.

Március végén váratlanul lemondott Nurszultan Nazarbajev államelnök. Megnéztük, hogy ki és főként mi jöhet utána.

Bihács és környéke lett a dél-európai menekültválság balkáni gócpontja, ahol nemcsak a nagypolitika jutott zsákutcába, hanem több ezer ember is.

Egy füst alatt Orbánnak is ajtót mutathatnak.

A júniusi törökországi választásra készülve Recep Tayyip Erdog˘an a múlt héten a Balkán szívében, Szarajevóban tartott kortesbeszédet. De nem csak Törökország nyomul itt: a forgalom már-már a 19. századot idézi.