Kinek dolgozik az idő a Balkánon?

Albán tavasz

Külpol

Miközben a Közép-Balkán a járvány következményei­vel küzd, parlamenti választások zajlottak Montenegróban és Koszovóban; áprilisban Albánia a soros. Bontakozik az összalbán jövőkép.

Montenegró és Koszovó zárva, Észak-Macedóniában korábban volt lockdown, egyedül Albániában folyik – majdnem – természetes medrében az élet. Meg ott, ahol a központi kormányzatot megfelelő távolságban tudják a helyiek.

Tetovo piaca, mint mindig, most is zsúfolásig tele, a hangulat szinte közel-keleti. Az észak-macedóniai albán közösség központjának számító városban szinte senki sem hord maszkot, az utcák, éttermek, kávézók tömve, békebeli a hangulat. Gafúr, az arab országokban tanult vezető imám állítja, sok albán „nacionalista alapon” száll szembe a szkopjei kormányzat intézkedéseivel. S valóban, a maszkviselés és a személyes távolságtartás szinte teljes negligálása árulkodik arról, hogy az ország albánok lakta vidékén járunk. A mecsetelöljáró szerint az észak-macedóniai albánok figyelme most elsősorban az albánok lakta két szomszédos államra összpontosul. Koszovóban a múlt hónapban voltak, Albá­niá­ban pedig áprilisban lesznek parlamenti választások.

Koszovóban, Európa legfiatalabb, s az ENSZ majd’ kétszáz tagjának fele által elismert államában nagy változásokat hozott a február 14-i voksolás. Az ország eddigi történelmében vezető szerepet játszó erők megsemmisítő vereséget szenvedtek.

Előrehozott választások Koszovóban

 
Albin Kurti kampányzárója Pristinában
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

A maffiaállam alkonya

A Szerbiával szemben folytatott függetlenségi küzdelmet fémjelző Liberális Demokrata Liga (LDK), amelyet a legendás albán ellenzéki politikus, Ibrahim Rugova alapított 1989-ben és vezetett 2006-os haláláig, 15 mandátumával kis párttá jelentéktelenedett a 120 fős parlamentben. Az LDK-ból az 1999-es háború után kivált „kemény mag”, a szerbekkel szembeni fegyveres ellenállást szervező milícia, az UÇK vezetőiből rekrutálódott Koszovói Demokrata Párt (PDK) ugyancsak visszaesett: a szavazatok 17 százalékával 19 mandátumhoz jutott. E szabadesés annál is figyelemre méltóbb, mert a párt vezetője, az egykori UÇK-vezér, a mostanában nemzetközi bírósággal fenyegetett Hashim Thaçi miniszterelnökként, majd köztársasági elnökként a függetlenség kikiáltása óta megkerülhetetlen vezetője volt a koszovói politikának.

De úgy tűnik, csak eddig. Az itteni választások során első ízben, egyetlen párt szerezte meg a szavazatok kicsivel több, mint a felét, 58 képviselői helyhez jutva. A 2005-ben megalakult Önrendelkezés Mozgalom (Lëvizja Vetëvendosje) a koszovói és általában az albán politikai élet sikeres megújítója lehet. „Jó ideje nyilvánvaló – mondja az albániai Elbasanban Osman Krashniqi vallástudós és politológus –, hogy a függetlenséget kivívó koszovói elit a hatalmát nem országépítésre, a gazdasági elmaradottság és a társadalmi feszültségek megoldására használja, hanem saját klánjaik pozícióba helyezésére és korrupciós klientúrája kiépítésére.” Ennek tagadására az Önrendelkezés a populizmus minden irányzatát magáévá tette, megtalálhatók programjukban az albán nacionalizmus és a szociáldemokrácia egyes elemei ugyanúgy, mint a progresszív baloldal vagy a feminizmus tételei. A pártot a hagyományos pártstruktúrákat széttörő újpopulizmus változataként tartják számon a balkáni megfigyelők; a helyi specifikum az életkortényező. A koszovói ugyanis Európa legfiatalabb társadalma. Az elmúlt évtizedekben felnőtt, s a közösségi hálókon szocializálódott fiatalok számára elfogadhatatlanok a belassult, a múltra hivatkozó és a hatalomba betonozott pártok válaszai, az általuk futtatott korrupt és nepotista rendszerek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.