Kinek dolgozik az idő a Balkánon?

Albán tavasz

Külpol

Miközben a Közép-Balkán a járvány következményei­vel küzd, parlamenti választások zajlottak Montenegróban és Koszovóban; áprilisban Albánia a soros. Bontakozik az összalbán jövőkép.

Montenegró és Koszovó zárva, Észak-Macedóniában korábban volt lockdown, egyedül Albániában folyik – majdnem – természetes medrében az élet. Meg ott, ahol a központi kormányzatot megfelelő távolságban tudják a helyiek.

Tetovo piaca, mint mindig, most is zsúfolásig tele, a hangulat szinte közel-keleti. Az észak-macedóniai albán közösség központjának számító városban szinte senki sem hord maszkot, az utcák, éttermek, kávézók tömve, békebeli a hangulat. Gafúr, az arab országokban tanult vezető imám állítja, sok albán „nacionalista alapon” száll szembe a szkopjei kormányzat intézkedéseivel. S valóban, a maszkviselés és a személyes távolságtartás szinte teljes negligálása árulkodik arról, hogy az ország albánok lakta vidékén járunk. A mecsetelöljáró szerint az észak-macedóniai albánok figyelme most elsősorban az albánok lakta két szomszédos államra összpontosul. Koszovóban a múlt hónapban voltak, Albá­niá­ban pedig áprilisban lesznek parlamenti választások.

Koszovóban, Európa legfiatalabb, s az ENSZ majd’ kétszáz tagjának fele által elismert államában nagy változásokat hozott a február 14-i voksolás. Az ország eddigi történelmében vezető szerepet játszó erők megsemmisítő vereséget szenvedtek.

Előrehozott választások Koszovóban

 
Albin Kurti kampányzárója Pristinában
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

A maffiaállam alkonya

A Szerbiával szemben folytatott függetlenségi küzdelmet fémjelző Liberális Demokrata Liga (LDK), amelyet a legendás albán ellenzéki politikus, Ibrahim Rugova alapított 1989-ben és vezetett 2006-os haláláig, 15 mandátumával kis párttá jelentéktelenedett a 120 fős parlamentben. Az LDK-ból az 1999-es háború után kivált „kemény mag”, a szerbekkel szembeni fegyveres ellenállást szervező milícia, az UÇK vezetőiből rekrutálódott Koszovói Demokrata Párt (PDK) ugyancsak visszaesett: a szavazatok 17 százalékával 19 mandátumhoz jutott. E szabadesés annál is figyelemre méltóbb, mert a párt vezetője, az egykori UÇK-vezér, a mostanában nemzetközi bírósággal fenyegetett Hashim Thaçi miniszterelnökként, majd köztársasági elnökként a függetlenség kikiáltása óta megkerülhetetlen vezetője volt a koszovói politikának.

De úgy tűnik, csak eddig. Az itteni választások során első ízben, egyetlen párt szerezte meg a szavazatok kicsivel több, mint a felét, 58 képviselői helyhez jutva. A 2005-ben megalakult Önrendelkezés Mozgalom (Lëvizja Vetëvendosje) a koszovói és általában az albán politikai élet sikeres megújítója lehet. „Jó ideje nyilvánvaló – mondja az albániai Elbasanban Osman Krashniqi vallástudós és politológus –, hogy a függetlenséget kivívó koszovói elit a hatalmát nem országépítésre, a gazdasági elmaradottság és a társadalmi feszültségek megoldására használja, hanem saját klánjaik pozícióba helyezésére és korrupciós klientúrája kiépítésére.” Ennek tagadására az Önrendelkezés a populizmus minden irányzatát magáévá tette, megtalálhatók programjukban az albán nacionalizmus és a szociáldemokrácia egyes elemei ugyanúgy, mint a progresszív baloldal vagy a feminizmus tételei. A pártot a hagyományos pártstruktúrákat széttörő újpopulizmus változataként tartják számon a balkáni megfigyelők; a helyi specifikum az életkortényező. A koszovói ugyanis Európa legfiatalabb társadalma. Az elmúlt évtizedekben felnőtt, s a közösségi hálókon szocializálódott fiatalok számára elfogadhatatlanok a belassult, a múltra hivatkozó és a hatalomba betonozott pártok válaszai, az általuk futtatott korrupt és nepotista rendszerek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.

 

A szabotázs ára

  • Zádori Zsolt

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

Családi ezüst

Elkótyavetyéli a családi ezüstöt, eladja az önkormányzat földjét egy olyan embernek, aki vele egy csapatban indul képviselő­jelöltként a választáson – ezzel támadta a helyi kormánypárti hírportál az apátfalvi polgármestert a választási kampányban. Ez a fegyver fordítva sült el.

„Csak Magyarország alkalmazza”

A parlament az Alaptörvény – lapzártánkkor még ki nem hirdetett – módosításával korlátozta az államfő kegyelmi jogkörét, viszont kiiktatta a miniszteri ellenjegyzés intézményét. Milyen következményekkel járhat ez? A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanárával beszélgettünk.