Választás Törökországban: bukik-e Erdoğan?

Lehajtó az atatürki útra

  • Manyasz Róbert
  • 2023. május 10.

Külpol

Vasárnap sorsdöntő parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban. A verseny az utolsó pillanatig nyitott, de bárki lesz is a befutó, egy súlyos belső gazdasági és társadalmi gondokkal, regionális és globális kihívásokkal küzdő országot kell majd vezetnie.

Az észak-iraki kurd autonómia fővárosában, Erbilben hosszú sor áll a török főkonzulátus előtt. A külföldön élők már a múlt pénteken megkezdték a szavazást. Itt pár ezren, máshol, például Németországban milliók jogosultak szavazni. A sorban állók izgatottak, nagy a várakozás, a többségük változást szeretne.

Jól ment, rosszul megy

Recep Tayyip Erdoğan két évtizede meghatározó szereplője a török politikának. Isztambul népszerű polgármesteréből 2003-ban lett miniszterelnök, 2014 óta pedig – az idejekorán testére szabott-igazított alkotmányos felhatalmazással – köztársasági elnökként övé a legfőbb végrehajtó hatalom. A külügyminisztere, Ahmet Davutoğlu politológus professzor által kidolgozott, többirányú külpolitika révén a mérsékelt iszlamista Erdoğan a kétezres évek elején megerősítette Törökország regionális pozícióit. Befolyása az egykori oszmán területektől (Balkán, Líbia) a konfliktusos arab országokon (Szíria, Irak) át a belső-ázsiai török köztársaságokig terjedt. A belpolitikát autoriter módon alakította át, s korai évei alatt a török gazdaság soha nem látott fellendülést mutatott. Az infrastrukturális beruházások növekedése, az ipar modernizálása, a fejletlenebb kelet-anatóliai területek felzárkóztatása egészen az utóbbi évekig megállíthatatlannak látszott. Ankara a közel-keleti régió, sőt Afrika és Belső-Ázsia egyik vezető beruházója lett. Ez a másfél évtizedes felfutás az életszínvonal látványos emelkedésével, a korábbi gazdasági-politikai instabilitás eltűnésével járt.

Mindennek persze ára volt. Az oszmán hagyományokat újjáélesztő, és az iszlámot ismét az Atatürk által laicizált államszervezet részévé emelő elnök majd’ minden ellenfelét kiszorította a politikából, s igyekezett uralma alá hajtani a médiát is, ugyancsak majd’ teljes sikerrel. Az elmúlt években azonban keletkezett néhány hajszálrepedés a rendszeren. A gazdaság kifulladása a 2010-es évek közepén és a 2016-os zavaros hátterű, elvetélt puccs elleni kemény fellépés – amikor tízezreket bocsátottak el a közszférából s zártak hosszabb-rövidebb időre börtönbe – megrengette az erdoğani struktúrákat.

A 2018-as parlamenti választásokon az elnök politikai ereje, a mérsékelten iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette az abszolút többségét a Török Nagy Nemzetgyűlésben, s azóta koalícióban kormányoz az ultranacionalista Nemzeti Akció Párttal (MHP) és a radikálisan iszlamista Nagy Egység Párttal (BBP). Egy évvel később az önkormányzati választásokon az AKP elveszítette a három legnagyobb várost, Isztambult, Ankarát és Izmirt.

A gazdasági visszaesés három éve erősödött fel igazán, az infláció immár 80 százalék feletti, 1 euróért 5 török líra helyett már több mint 20-at adnak. Erdoğan egy-egy rossz adatra rendre a statisztikai hivatal vagy a nemzeti bank elnökének leváltásával reagált. A hitel­alapú fogyasztás politikája bedőlt. A Forbes magazin szerint a 2021-es GDP dollárban számolva ott tartott, ahol a 2011-es.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Gyúlnak a fények

  • - minek -

Szép számmal akadnak olyanok a popvilágban, akiknek tinédzserként hull az ölükbe a világhír, míg mások hosszú időn át, sok kitérővel küzdenek meg a sikerért, s ha látszólag későn rajtoltak is, mégis mindig akkor érnek oda a célhoz, amikor kell.

Kabuki Kőbányán

  • Kiss Annamária

A 19. századi Japán egyik leghíresebb írója, IV. Namboku Curuja kabuki színműve nyomán Silviu Purcărete a román nyelvű Radu Stanca Nemzeti Színházban 2018-ban rendezte meg ezt az előadást, hogy még abban az évben elnyerje vele a román színházi szövetség (UNITER) díját, három kategóriában is.

Utcazene

Mint egy hatásvadász romantikus szimfónia, a BMC Ligeti-fesztiválja is a végére tartogatta a nagy csúcspontokat. (Az első beszámolónkat lásd: Haj, ifjúság, Magyar Narancs, 2023. június 1.) A Ligeti találkozik Kurtággal című koncertet Pierre Charial produkciója nyitotta. A 80 éves, hórihorgas, mutatványosra emlékeztető kintornás még Ligetivel dolgozta ki a mester jó néhány darabjának átiratát.

Megkérték Gyulát

„Hivatali visszaélés miatt feljelentést teszek, mert két tanú egybehangzó állítása szerint hamis tanúzással akart a NER engem és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest »lecsukatni«” – ezt írta Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalára, miután a hvg.hu a nyomozati iratokat idézve megírta, Fidesz közeli macherek („üzletemberek”) és politikusok hogyan akarták lejáratni Bajnai Gordon volt miniszterelnököt és Budapest jelenlegi városvezetését.

A majdnem szentté avatott ember

Két évvel ezelőtt az azóta megboldogult Transindex.ro munkatársaként interjút készítettem Böjte Csabával. Az interjúban Böjte az abúzusokat szenvedett és a traumát feldolgozni képtelen gyerekeket „fonnyadt almáknak” nevezte, akikből „pálinkát főznek”. 
A szerzetes a beszélgetés egy pontján dühöngve felállt, és faképnél hagyott.

Hinni kell benne

Családostul a nyilvánosság előtt éli az életét a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Joób Márton önkormányzati képviselő, és azért küzd, hogy ne ítéljék el. Politikusként a senki földjére került, de a következő választáson is indulni akar.

Eskü, hogy megadom

Majdnem a duplájára emeli a kormány júliustól a kamatadót, az állampapír továbbra is adómentes lesz. Bár racionálisan az állampapír a legjobb befektetés, a befektetők mégis menekülnek tőle. Vajon miért? És jó megoldás-e ez ellen az adóemelés?