Mi vár Katarra a foci-vb után?

Száz év előre és hátra

Külpol

A világbajnokság körüli visszásságoknak se szeri, se száma: a katari uralkodói családnak korrupciót, a munkavállalói és az emberi jogok sárba tiprását, a demokrácia semmibe vételét hányják a szemére. Ám a dohai vezetésnek nem a rossz sajtója miatt fő leginkább a feje. Regionális hatalmi harcok, gazdasági átrendeződés, munkátlan generációk okoznak hosszú távú gondokat az országban.

Köztudott, hogy már a vb rendezési jogának odaítélése is botrányos volt. A FIFA 2010-ben jelölte ki a nyolc és tizenkét évvel későbbi helyszíneket, így rendezhette meg a Krímet és Kelet-Ukrajnát akkor már négy éve megszállva tartó Oroszország a 2018-as játékokat, s kapta meg az alig több mint tízezer négyzetkilométernyi, három és fél millió lakosú arab abszolút monarchia a 2022-es eseményt. A korrupt FIFA-vezetés – Joseph Blatter elnökkel együtt – bele is bukott e machinációiba, de az új éra is csak bagatellizálná a kifogásokat.

Az Öböl menti térség viszonylatában is rekordgyorsaságú fejlesztéseknek (nyolc hatalmas stadiont építettek, a semmiből komoly kötöttpályás közlekedési hálózat épült ki, az autópályák hossza is megsokszorozódott) azonban borsos ára van. A nemzetközi emberjogi szervezetek és a legnagyobb nyugati médiumok – a vb nyitánya előtt például a Der Spiegel – folyamatosan több ezer, majd több tízezer munkahelyi balesetben elhunyt munkásról, modern kori rabszolgaságról, végletes kizsákmányolásról, a vendégmunkások teljes kiszolgáltatottságáról írtak.

Mennek enni

Katar három és fél milliós lakosságának 90 százaléka külföldi, s így ki van zárva a néhány száz­ezernyi állampolgárt megillető juttatások többségéből. Ugyanakkor a legfelső állami adminisztrációt és gazdasági csúcspozíciókat leszámítva az ország működtetésének minden szegmensében külföldieket találunk. Az egyes ágazatokban rendre ugyanazon ország állampolgárai dolgoznak. A bankszektor működtetői és a vezető mérnökök többnyire európaiak, amerikaiak és ausztrálok, a műszaki középvezetők thaiföldiek és malájok, a művezetők pakisztániak, a pedagógusok és tanárok arabok (korábban zömmel palesztinok és szírek, ma inkább egyiptomiak és libanoniak). A szolgáltató szektorban pakisztániak és indiaiak serénykednek, a sofőrök zömmel afgánok, a biztonsági szolgálatokban fekete-afrikaiakat találunk, míg a háztartásokat – miként a térségben mindenütt – filippínók, Srí Lanka-iak és etiópok vezetik. Az alantasabb munkákat bangladesiek és indiaiak végzik. Ők területileg is egy helyről érkeznek: a délnyugat-indiai Kerala államból több mint egymillióan dolgoznak Katarban (s további egymillióan a többi Öböl menti országban).

A több mint hárommillió vendégmunkás életkörülményei – ennek megfelelően – igen változatosak. A több százezer főnyi középvezető és szakmunkás – általában népes családjával együtt – a nyugati középosztály szintjén él. Lakásuk, felső vagy középkategóriás autójuk, házvezetőnőjük van, gyermekeiket magániskolákba járatják. Az építőiparban és a szolgáltatásokban dolgozó szakemberek már többnyire szinglik, a lakásuk pedig a kelet-európai lakótelepek színvonalát hozza, s az őket kiszolgáló szolgáltatások, boltok, áruházak, éttermek árszínvonala sem magasabb az otthon megszokottnál. Ezekben az üzletekben vásárolnak a zömmel képzetlen építőmunkások is, akiknek száma a világbajnokság előkészületei idején a korábbi sokszorosára emelkedett. Tehát még az ő életkörülményeik sem azonosak teljesen a kritikus nyugati sajtó sötétre festett képével.

526602106

 
Nem lehet, hogy ez börtön lenne (Stadionépítők Nepálból)
Fotó: Getty Images

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.