Irán választ

Raiszi belejt  

Külpol

A június 18-i iráni elnökválasztás nemcsak a köztársasági elnök személyéről, hanem az iszlám köztársaság legfelső vezetőjének utódlásáról is dönthet.

Június első szombatján tartották a jelöltek első televíziós vitáját; a nézettség alacsony volt, a lakosság részvételi hajlandósága csekély. Pedig Ali Hámenei legfelső vezető (rehber) szokatlanul kemény hangon figyelmeztette Irán népét, hogy a részvétel állampolgári kötelesség, a távolmaradás pedig már-már szembeszegülés a törvényes renddel. De bármit is mond a rehber: a lakosság közönyének hátterében a választási lehetőségek szűkössége áll.

Az elnöki posztra több mint ötszázan jelentkeztek. Már ez is komoly visszaesés volt, négy éve még 1636-an fedezték fel magukban az államfőt. A politikai struktúra felett őrködő, így a választásokat is ellenőrző Őrök Tanácsa május végére két tucatra szűkítette a listát, s a többségükben nyilvánvalóan alkalmatlanok közt kiszórt néhány komoly, ám a rendszernek valamely okból gondot jelentő személyt. A legnevesebb ezek közül a már négy éve is diszkvalifikált korábbi kétciklusos elnök, Mahmúd Ahmadinezsád volt, de lehúzták Ali Laridzsáni nevét is, akit még befutóként is el lehetett képzelni – ő az iráni politika régi motorosa, széles qomi vallástudósi kapcsolatrendszerrel, aki pályáját konzervatívként kezdte, aztán atomtárgyaló, parlamenti elnök, majd idővel a reformisták felé nyitó pragmatista politikus lett belőle. Esetleges megválasztását a bennfentesek „harmadik Róháni-kormányként” emlegették; s ugyancsak a mérsékelt reformista irányvonal kapott csapást a mostani alelnök, Esak Dzsahangiri kizárásával. A leköszönő elnök, Haszan Róháni – aki két ciklusa alatt a konzervatívok és a reformerők közötti egyensúlyt képes volt ugyan fenntartani, az országot sújtó gazdasági problémákkal azonban nem tudott mit kezdeni – hivatalosan tiltakozott a legfelső vezetőnél, de Hámenei végül áldását adta az Őrök Tanácsának döntéseire.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."