Irán választ

Raiszi belejt  

Külpol

A június 18-i iráni elnökválasztás nemcsak a köztársasági elnök személyéről, hanem az iszlám köztársaság legfelső vezetőjének utódlásáról is dönthet.

Június első szombatján tartották a jelöltek első televíziós vitáját; a nézettség alacsony volt, a lakosság részvételi hajlandósága csekély. Pedig Ali Hámenei legfelső vezető (rehber) szokatlanul kemény hangon figyelmeztette Irán népét, hogy a részvétel állampolgári kötelesség, a távolmaradás pedig már-már szembeszegülés a törvényes renddel. De bármit is mond a rehber: a lakosság közönyének hátterében a választási lehetőségek szűkössége áll.

Az elnöki posztra több mint ötszázan jelentkeztek. Már ez is komoly visszaesés volt, négy éve még 1636-an fedezték fel magukban az államfőt. A politikai struktúra felett őrködő, így a választásokat is ellenőrző Őrök Tanácsa május végére két tucatra szűkítette a listát, s a többségükben nyilvánvalóan alkalmatlanok közt kiszórt néhány komoly, ám a rendszernek valamely okból gondot jelentő személyt. A legnevesebb ezek közül a már négy éve is diszkvalifikált korábbi kétciklusos elnök, Mahmúd Ahmadinezsád volt, de lehúzták Ali Laridzsáni nevét is, akit még befutóként is el lehetett képzelni – ő az iráni politika régi motorosa, széles qomi vallástudósi kapcsolatrendszerrel, aki pályáját konzervatívként kezdte, aztán atomtárgyaló, parlamenti elnök, majd idővel a reformisták felé nyitó pragmatista politikus lett belőle. Esetleges megválasztását a bennfentesek „harmadik Róháni-kormányként” emlegették; s ugyancsak a mérsékelt reformista irányvonal kapott csapást a mostani alelnök, Esak Dzsahangiri kizárásával. A leköszönő elnök, Haszan Róháni – aki két ciklusa alatt a konzervatívok és a reformerők közötti egyensúlyt képes volt ugyan fenntartani, az országot sújtó gazdasági problémákkal azonban nem tudott mit kezdeni – hivatalosan tiltakozott a legfelső vezetőnél, de Hámenei végül áldását adta az Őrök Tanácsának döntéseire.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.