A 10 déli körzetet érintő katasztrófa Kahramanmaraş, Adana, Gaziantep és Antakya városokban hatalmas rombolást okozott, de a téli hónapokban különösen nehezen megközelíthető hegyvidéki területek is súlyos károkat szenvedtek. Csupa olyan régió, ahol az elmúlt évtizedben hatalmas állami infrastrukturális fejlesztés folyt. A többmilliós városokban különösen látványos volt az oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszerek, a közlekedési hálózat fejlesztése, ennek eredményeképpen e városok egyre inkább nyugatias küllemű urbanizációs központokká fejlődtek.
S mindezek a látványos változások úgy következtek be, hogy bő évtizede éppen ebben a régióban helyezték el az országba érkező majd’ hárommillió szíriai menekültet. Akik közül – különösen Gaziantepben és Antakyában – számosan találtak munkát (hivatalosan, szürkén vagy feketén) az infrastrukturális beruházásokban és az ennek nyomán fellendülő szolgáltatóiparban.
A környék – hasonlóan az ország sok más régiójához – etnikai és vallási viszonylatban is heterogén. Gaziantep és Antakya jelentős arab lakossággal bír, a határvidéken is arabok vagy kurdok alkotják a többséget. Antakyában és környékén jelentős szír keresztény közösségek élnek, a legnagyobb pusztítást elszenvedett Kahramanmaraş pedig az országszerte tizenötmilliós síita gyökerű alevi közösségek egyik fontos központja.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
