Nagy István

A Nirvanáról elsőre mindenkinek a Nevermind album jut az eszébe, és sokkal kevesebb szó esik a másik két lemezükről: a debütáló Bleach-ről, illetve a rövid diszkográfiát sajnálatosan lezáró In Uteróról.

Hivatalosan 1970 áprilisában oszlott fel a Beatles, de valószínű, hogy a négy tag 1969 őszét követően már soha többet nem tartózkodott egy légtérben.

Bármennyire furcsa, de Bostonból is indult shoegaze zenekar, ami majdnem annyira különösen hangzik, mint a mexikói krautrock vagy a jamaicai death metal.

A hullámhegyek mellett bőven akad példa hullámvölgyekre is a Duran Duran bő negyvenéves történetében – ezek egyike volt a Thank You című, 1995-ös feldolgozásgyűjtemény.

Általában káoszba fulladnak azok a zenekari interjúk, amelyeken az összes zenekari tag részt vesz.

Ella Williams 1996-ban született Bostonban, felmenői között zenészeket és írókat is lehet találni.

A Reflektor Fesztivál fő fellépője a Shame volt. Az angol posztpunkzenekar frontembere a koncert előtt adott interjút a Narancsnak. Kiderült, hogy a színfalak mögött sokkal visszafogottabb figura, mint a közönség előtt.

Elég sok példa van arra, hogy fiatal zenészek felkavarják az állóvizet, az viszont eléggé egyedi, hogy egy nyolcvanéves előadó körül álljon a bál.

A két testvérpárral is büszkélkedő The National a tavasz folyamán adta ki First Two Pages of Frankenstein című albumát.

Döbbenetes belegondolni, hogy a Rolling Stones öreg, legalábbis öregedő zenekarnak számított a nyolcvanas években; a szintetizátorok uralta évtized ifjú titánjai így tartották őket számon.

„Bécsig kellett menni, hogy lássuk Tom Barmanéket a How to Replace It című friss album turnéján”