Visszhang: koncert

dEUS

Visszhang

„Bécsig kellett menni, hogy lássuk Tom Barmanéket a How to Replace It című friss album turnéján”

Ezt írtam bő fél évvel ezelőtt, de nem sokkal később a dEUS bejelentett egy budapesti időpontot is. Az A38 szakmai hídjánál sikerül összefutni Stéphane Misseghers dobossal, úgyhogy a múltkori Zoom-interjú után megvolt a személyes kontakt is. A zenekar 11 év után tért vissza az A38-ra, és még mindig kiváló formának örvend. A bécsi koncerthez hasonlóan ezúttal is a hosszú szünet után kiadott új lemez dalai dominálnak, de a közönség jól fogadja ezeket, bár az tény, hogy a 90-es, illetve a 2000-es években keletkezett klasszikusok aratnak nagyobb sikert. Az egyik ilyen a méltatlanul alulreprezentált Vantage Point című albumon szereplő The Architect, illetve a minimálból induló, de aztán elképesztő tombolásba torkolló Instant Street – kár, hogy utóbbit egy kicsit lehúzza Mauro Pawlowski hamisan előadott éneke. A dEUS fellépésein nemcsak Barman énekel, hanem a zenekar összes tagja kap időnként lehetőséget vokális megmutatkozásra.

A koncert kétharmadánál kicsit leül a hangulat, és a szettlista hallhatóan nem elégíti ki sokak igényét, de az antwerpeni zenekar lemezbemutató turnén van, nem best-of programot játszik. A bécsi bulihoz hasonlóan a Suds & Soda ismét kimarad, noha az együttes két állomással korábban, Varsóban előadta. Együtt tudunk élni ezzel, és mivel a dEUS szívesen jár hozzánk, legközelebb talán több slágert fognak játszani. Kifelé nem sikerül összefutni a dobossal, de Barman ott cigizik a hajó fedélzetén, a holdfogyatkozás fényében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.