Visszhang: lemez

The Sherlocks: People Like Me & You

Visszhang

Az eleinte két testvérpárral felálló The Sherlocks egy Bolton upon Dearne nevű, Sheffieldtől nem messze fekvő faluból indult 2010-ben.

Kezdetben melósok törzskocsmáiban játszottak feldolgozásokat, de hamarosan elkészültek a saját dalok is. Ettől függetlenül csak 2017-ben jelent meg a bemutatkozó albumuk Live for the Moment címmel, viszont addigra már akkora hype volt körülöttük, hogy a brit top 10-be is bejutottak, és legnagyobb kedvenceik előzenekara lehettek: játszottak Liam Gallagher, a Kaiser Chiefs, a Libertines és a Vaccines előtt. A két évvel későbbi második lemez (Under Your Sky) kevésbé sikerült jól, és a Covid-időszak alatt távozott is az egyik testvérpár az együttesből.

Az új tagokkal rögzített Word I Understand visszarepítette őket a brit gitárzene élvonalába, és ezt a pozíciót erősíti tovább a negyedik album, a People Like Me & You. A még mindig pofátlanul fiatalos külsejű srácok dalai tele vannak poptörténeti idézetekkel, és érződik, hogy a kisujjukban van hazájuk rocktörténelme. A Kiaran Crook frontember vezette csapat nem a botrányaival, hanem a dalaival akar kitűnni, és legfeljebb annyit lehet felróni nekik, hogy egy-két dal elhagyásával ez a lemez még jobb lehetne. A kasabianes Sirens, a himnikus Going Nowhere, a Stereophonics csúcsslágerét, a Dakotát megidéző Don’t Let It Out és a U2-tól nyúlt „she moves in mysterious ways” sort kölcsönző Louder Than Words a csúcspont, valamint a záró spoken wordös Watson, amelyben a november 27-én Budapesten fellépő Sherlocksot egy John Watson (!) nevű ismerősük segíti ki a dörmögésével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.