Újságíró
2010 óta dolgozik újságíróként, 2012 óta a Magyar Narancs csapatában. Elsősorban kulturális és életmód témájú cikkek, interjúk szerzője.
Az ukrajnai könyvtáraknak nemcsak a kulturális örökséget kell megőrizniük a háborúban. Azok a helyek, amelyeket nem bombáztak le, most óvóhelyként működnek, menekülőket segítenek és küzdenek a dezinformáció ellen.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakértői szakmai szempontból elemezték a kormány által „gyermekvédelmiként” propagált népszavazás kérdéseket.
Ha nem oldják meg a hazai egyedi gyógyászatisegédeszköz-gyártók gondjait, az a betegeknek nehezíti majd meg a hozzáférést az eszközökhöz. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, a gyártók csődközelbe kerültek.
Bár Orbán Viktor már az ukrajnai háború kitörése előtt arról beszélt, hogy felkészülnek a menekültek érkezésére, úgy tűnik, az állam helyett sokkal inkább az önkormányzatok, a segélyszervezetek, az önkéntesek és a civilek összefogásának köszönhető a menekülők megsegítése.
Kollár-Klemencz László első regénye családjának négy generációra visszatekintő történeteit dolgozza fel.
A vajdasági magyar könyvkiadás értéket teremt, de meddig még? A helyi irodalmi közegnek az elvándorláson túl a könyvesboltok hiányával és az EU határát nehezen átlépő terjesztéssel is meg kell küzdenie amellett, hogy a rendszert alapvetően a szerb és a magyar állami támogatás tartja felszínen.
Kiss-Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős Alapítvány szakértőjével beszéltünk a veganuár kihívásról, és arról, hogyan lehet vegánnak lenni az átlag magyar konyhában, átlag magyar pénztárcából.
A koronavírus, a karantén, az Instagram nyilvánossága tette egyre népszerűbbé az urbex mozgalmat, az elhagyatott, romos városi helyek látogatását és fotózását. A divattá válás azonban pont az urban exploring eredeti lényegére nézve veszélyes.
Több száz méterrel a fagyott talaj alatt működik a világ egyik legkülönlegesebb archívuma. Az Arctic World Archive célja a bekerülő adatok védelme és tárolása, még abban az esetben is, ha beüt az apokalipszis.
Az úgynevezett „irodalmi erőtérépítés” a határon túli magyar nyelvű irodalmi életet és könyvkiadást sem hagyta érintetlenül. A Magyarországról érkező támogatásokkal együtt a politikai megosztottság, az ideológiák menti polarizálódás is megjelent.
