Interjú

„Nyitva tartani a határokat”

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője a menekültválság dimenzióiról

Külpol

Ukrajnából eddig három és fél millióan menekültek el a háború elől, az országon belül pedig tízmilliónál is többen kényszerültek elhagyni otthonukat. Interjúalanyunkat arról is kérdeztük, hosszú távon hogyan tudja biztosítani az ellátásukat Magyarország, Lengyelország és tágabban Európa.

Magyar Narancs: Mik a szervezet legfrissebb adatai az Ukrajnából menekültekről?

Simon Ernő: Az ENSZ menekültügyi szervezeténél mindennap megkapjuk a friss számokat a fogadó országok helyi hatóságaitól, tehát Magyarországról is. A számok rohamosan nőnek. Amikor 1,5 millió menekültnél tartottunk, már akkor azt mondtuk, hogy ez a leggyorsabban növekvő menekültválság Európában a II. világháború óta. A múlt héten átléptük a 3,5 milliót. A weboldalunkon, a data2.unhcr.org címen is követhető adatok szerint a háború kezdete és március 28. között Lengyelországba 2 millió 294 ezer ember érkezett, Romániába 596 ezer, Moldovába 384 ezer, Magyarországra 354 ezer, Szlovákiába 275 ezer. Van további két ország, amelyet sajátos módon kell számolnunk: Oroszország és Fehéroroszország. Előbbibe 271 ezren léptek be, utóbbiba 9 ezren. Ezek az adatok azt mutatják, mennyien léptek be az adott ország területére közvetlenül Ukrajnából, de például Magyarországra több mint 200 ezernél tart azoknak a száma is, akik Románia felől jöttek.

MN: A regisztrációs folyamat hogyan oldható meg? Nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban is, ahol milliós nagyságrendről beszélünk.

SE: Jelen pillanatban a legtöbb országban gyorsított a határellen­őrzés, de akármekkora is a határra érkezők hulláma, aki a schengeni határokon kívülről jön, azt külön-külön regisztrálják. Ez alapvető kötelesség az EU és a schengeni övezet többi országa felé.

MN: Hogyan történik a menekültek ellátása a határon átlépés után? Ki, milyen ellátásra jogosult és mennyi ideig?

SE: A magyar állampolgársággal is rendelkező menekültek helyzete a legegyszerűbb, mert a határon átlépve ugyanolyan jogaik vannak, mint a Magyarországon élőknek. Vannak, akik modern biometrikus útlevéllel érkeznek, az ő esetükben egyszerű a határátlépés: bejegyzik az érkezésüket, de ezen kívül más dolguk nincs, ezzel az útlevéllel Ukrajna állampolgárai 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak az Európai Unió bármely országában. Akik nem rendelkeznek biometrikus útlevéllel vagy bármilyen más úti okmánnyal, azoknak szükségük van valamilyen dokumentumra, amely hivatalossá teszi az országban tartózkodást. Mivel Magyarország úgy döntött, hogy nem küldenek vissza senkit Ukrajnába érvényes papírok híján sem, ezeknek az embereknek egy ideiglenes tartózkodási igazolást, rövidítéssel ITI-t állítanak ki. Ennek a kiadása mostanra gyakorlatilag automatikus lett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.