Interjú

„Nyitva tartani a határokat”

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője a menekültválság dimenzióiról

Külpol

Ukrajnából eddig három és fél millióan menekültek el a háború elől, az országon belül pedig tízmilliónál is többen kényszerültek elhagyni otthonukat. Interjúalanyunkat arról is kérdeztük, hosszú távon hogyan tudja biztosítani az ellátásukat Magyarország, Lengyelország és tágabban Európa.

Magyar Narancs: Mik a szervezet legfrissebb adatai az Ukrajnából menekültekről?

Simon Ernő: Az ENSZ menekültügyi szervezeténél mindennap megkapjuk a friss számokat a fogadó országok helyi hatóságaitól, tehát Magyarországról is. A számok rohamosan nőnek. Amikor 1,5 millió menekültnél tartottunk, már akkor azt mondtuk, hogy ez a leggyorsabban növekvő menekültválság Európában a II. világháború óta. A múlt héten átléptük a 3,5 milliót. A weboldalunkon, a data2.unhcr.org címen is követhető adatok szerint a háború kezdete és március 28. között Lengyelországba 2 millió 294 ezer ember érkezett, Romániába 596 ezer, Moldovába 384 ezer, Magyarországra 354 ezer, Szlovákiába 275 ezer. Van további két ország, amelyet sajátos módon kell számolnunk: Oroszország és Fehéroroszország. Előbbibe 271 ezren léptek be, utóbbiba 9 ezren. Ezek az adatok azt mutatják, mennyien léptek be az adott ország területére közvetlenül Ukrajnából, de például Magyarországra több mint 200 ezernél tart azoknak a száma is, akik Románia felől jöttek.

MN: A regisztrációs folyamat hogyan oldható meg? Nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban is, ahol milliós nagyságrendről beszélünk.

SE: Jelen pillanatban a legtöbb országban gyorsított a határellen­őrzés, de akármekkora is a határra érkezők hulláma, aki a schengeni határokon kívülről jön, azt külön-külön regisztrálják. Ez alapvető kötelesség az EU és a schengeni övezet többi országa felé.

MN: Hogyan történik a menekültek ellátása a határon átlépés után? Ki, milyen ellátásra jogosult és mennyi ideig?

SE: A magyar állampolgársággal is rendelkező menekültek helyzete a legegyszerűbb, mert a határon átlépve ugyanolyan jogaik vannak, mint a Magyarországon élőknek. Vannak, akik modern biometrikus útlevéllel érkeznek, az ő esetükben egyszerű a határátlépés: bejegyzik az érkezésüket, de ezen kívül más dolguk nincs, ezzel az útlevéllel Ukrajna állampolgárai 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak az Európai Unió bármely országában. Akik nem rendelkeznek biometrikus útlevéllel vagy bármilyen más úti okmánnyal, azoknak szükségük van valamilyen dokumentumra, amely hivatalossá teszi az országban tartózkodást. Mivel Magyarország úgy döntött, hogy nem küldenek vissza senkit Ukrajnába érvényes papírok híján sem, ezeknek az embereknek egy ideiglenes tartózkodási igazolást, rövidítéssel ITI-t állítanak ki. Ennek a kiadása mostanra gyakorlatilag automatikus lett.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.