Visszhang: könyv

Öreg Banda

Visszhang

Kollár-Klemencz László első regénye családjának négy generációra visszatekintő történeteit dolgozza fel.

A Kaldeneckerek a gazdaságuk eladásából kezdenének új életet, ám az életük munkájával szerzett pénz értékét semmivé teszi az infláció. Kénytelenek lesznek mások jóindulatára hagyatkozni, és keserves munkával újra felépíteni egzisztenciájukat. Az új életben kulcsfontosságúvá válik fiuk, Josef zene iránti rajongása és tehetsége, amellyel nemcsak az anyagi jólétet biztosítja családjának, de egy új közösséget is teremt Újhartyánban. A cseh katonazenekarok mintájára a környék hangszereseiből megszervezi az Öreg Bandát, az új zene pedig keresett lesz az egész környéken, kottára kerülnek az addig csak dúdolásból ismert sváb dallamok. Amikor Josef váratlanul meghal, szerepét a csendes, padláson elbújva zenélő öccse, Hans veszi át. A sok hangszer és a családtagok helye a zenekarban aztán generációról generációra öröklődik egészen 1960-ig. Közben a falun is átvonul a történelem, a világháborúk, a kitelepítések és a szocializmus.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.