Határon túli magyar könyvkiadás: Szlovákia

„Nem vagyunk pesszimisták”

Könyv

Az úgynevezett „irodalmi erőtérépítés” a határon túli magyar nyelvű irodalmi életet és könyvkiadást sem hagyta érintetlenül. A Magyarországról érkező támogatásokkal együtt a politikai megosztottság, az ideológiák menti polarizálódás is megjelent.

A szlovákiai magyar nyelvű könyvkiadás mai rendszere a 2010-es évek közepén jött létre. Ekkor alakult át a Szigeti László vezette Kalligram Kiadó, amely nemcsak szlovákiai, de magyarországi, közép-európai értelemben is progresszív irodalmi folyamatok generálójának számított. Szigeti visszavonulásával a Kalligram három önálló kiadóra esett szét – a magyarországi Pesti Kalligramra, a szlovákiai szlovák Absynt-Kalligramra és a szlovákiai magyar Kalligram Kiadóra. Utóbbi – ahogy Németh Zoltán irodalomtörténész, költő mondja – belesimult a szlovákiai magyar „kis” könyvkiadók átlagába, annak ellenére, hogy jelentős szerzői nagy részét megőrizte.

A rendszerváltás előtti időszak meghatározó, a szlovákiai magyar irodalomnak dedikált kiadója is szerepváltáson esett át: a Madách Kiadó 2013-ban megszűnt, helyén a pozsonyi Madách Egyesület alakult meg. Ennek vezetője, Csanda Gábor pozsonyi irodalomkritikus, szerkesztő azért megjegyzi, hogy a ki­adói tevékenységet megtartották, hisz’ fontos volt számukra, hogy az Irodalmi Szemlét és a Tücsök című gyereklapot „átmentsék”. Évente 5–6 könyvet jelentetnek meg, döntő többségében szlovákiai magyar szerzőktől, olykor szlovákra fordított magyar műveket is. Minden évben, ha sikerül pályázati forrásokból előteremteniük a pénzt rá, kiadnak egy elsőkötetest is. A terület ismerői szerint a magyar nyelvű könyveket átlagosan 200–300 példányban adják ki, bár a számok kiadónként változók lehetnek.

A Kalligram Polgári Társulás évente 5–6 könyvvel jelentkezik, átlagosan 300-as példányszámmal. A jelenleg legnagyobbnak számító szereplő a dunaszerdahelyi, Hodossy Gyula vezette Lilium Aurum, amely évente akár 20 címet is megjelentet. Szintén dunaszerdahelyi a Barak László vezette Nap Kiadó, mely 6–7 könyvet ad ki évente.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.