Határon túli magyar könyvkiadás 2. rész: Szerbia

„Ha nem is boldogan”

Könyv

A vajdasági magyar könyvkiadás értéket teremt, de meddig még? A helyi irodalmi közegnek az elvándorláson túl a könyvesboltok hiányával és az EU határát nehezen átlépő terjesztéssel is meg kell küzdenie amellett, hogy a rendszert alapvetően a szerb és a magyar állami támogatás tartja felszínen.

„A Vajdaság nagyjából 200 ezer fős magyar népessége megegyezik egy nagyobb anyaországi, vidéki város lélekszámával, ehhez mérve nem tűnik kevésnek az évi nagyjából félszáz címszavas megjelenés. Ez két nagyobb és két kisebb kiadó, illetve tucatnyi könyvki­adással is foglalkozó intézmény és szervezet érdeme” – sorolja Beszédes István, a zentai zEtna Kiadó vezetője. Az, hogy számos értékes kiadvány megjelenik, a Topolyán született, Szegeden élő Bencsik Orsolya író, költő szerint a kiadóvezetők missziójának köszönhető, de hiába a sok jó szerző és könyv, mindig az a legégetőbb kérdés, hogy ezek hány magyar olvasóhoz jutnak el.

Az egész vajdasági magyar lét alapjaiban függ a belgrádi és budapesti pénzforrásoktól, mondja Losoncz Márk, a belgrádi egyetem filozófiai és társadalomelméleti intézetének kutatója, hozzátéve, hogy a kulturális függés ennek csak az egyik alesete. Pressburger Csaba újságíró úgy véli, az utóbbi öt-tíz évben a kulturális és irodalmi terek egyaránt beszűkültek. A magyar kisebbségi önkormányzat választott vezető testületét, a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) maradéktalanul a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) párt uralja; ennek elnöke, Pásztor István egyfajta összekötő Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán között, sőt látványos barátságuk kovásza. De Losoncz Márk szerint maradtak „kulturális oázisok, amelyekben a szabadságveszteségünk ellenére is vigasztalódhatunk, ilyen a könyvkiadás is”.

A szcéna legnagyobb szereplője a csaknem hatvanéves múlttal rendelkező, Virág Gábor igazgatta újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet, amelynek profiljába elsősorban szépirodalmi és művészeti kiadványok tartoznak. A körülbelül ötvenéves múltra és 100 fö­lötti címszóra visszatekintő, szabadkai Életjel évi 4–5 kötettel jelentkezik, elsősorban szépirodalom és értekező próza területén. Mellettük fontos szerepe van az évente 4–5 címet kiadó zEtnának. A Gondi Martina vezette Vajdasági Magyar Művelődési Intézet főként a társadalomtudományos témákra koncentrál, évi 5–10 kötettel jönnek ki, mellettük jelentetnek még meg könyveket a múzeumok, egyesületek, önkormányzatok, civil szervezetek is. A kisebb kiadók jellemzően alulról szerveződve jöttek létre, és gyakran egyetlen főállásban foglalkoztatott alkalmazottjuk sincs. Portfóliójuk vegyes, világnézeti szempontok alapján nem priorizálnak. Bencsik Orsolya hangsúlyozza, hogy a népies, konzervatívabb hangú szerzők a kortárs vajdasági irodalomban nem tipikusak, az Új Symposion hagyománya nyomán sokkal inkább neoavantgárd, posztmodern szövegek születnek. Jellemzőek a délszláv irodalmi párhuzamok, a provincializmussal szembeni gyanakvás, a nyitottság, a játékosság.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.