Határon túli magyar könyvkiadás 2. rész: Szerbia

„Ha nem is boldogan”

Könyv

A vajdasági magyar könyvkiadás értéket teremt, de meddig még? A helyi irodalmi közegnek az elvándorláson túl a könyvesboltok hiányával és az EU határát nehezen átlépő terjesztéssel is meg kell küzdenie amellett, hogy a rendszert alapvetően a szerb és a magyar állami támogatás tartja felszínen.

„A Vajdaság nagyjából 200 ezer fős magyar népessége megegyezik egy nagyobb anyaországi, vidéki város lélekszámával, ehhez mérve nem tűnik kevésnek az évi nagyjából félszáz címszavas megjelenés. Ez két nagyobb és két kisebb kiadó, illetve tucatnyi könyvki­adással is foglalkozó intézmény és szervezet érdeme” – sorolja Beszédes István, a zentai zEtna Kiadó vezetője. Az, hogy számos értékes kiadvány megjelenik, a Topolyán született, Szegeden élő Bencsik Orsolya író, költő szerint a kiadóvezetők missziójának köszönhető, de hiába a sok jó szerző és könyv, mindig az a legégetőbb kérdés, hogy ezek hány magyar olvasóhoz jutnak el.

Az egész vajdasági magyar lét alapjaiban függ a belgrádi és budapesti pénzforrásoktól, mondja Losoncz Márk, a belgrádi egyetem filozófiai és társadalomelméleti intézetének kutatója, hozzátéve, hogy a kulturális függés ennek csak az egyik alesete. Pressburger Csaba újságíró úgy véli, az utóbbi öt-tíz évben a kulturális és irodalmi terek egyaránt beszűkültek. A magyar kisebbségi önkormányzat választott vezető testületét, a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) maradéktalanul a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) párt uralja; ennek elnöke, Pásztor István egyfajta összekötő Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán között, sőt látványos barátságuk kovásza. De Losoncz Márk szerint maradtak „kulturális oázisok, amelyekben a szabadságveszteségünk ellenére is vigasztalódhatunk, ilyen a könyvkiadás is”.

A szcéna legnagyobb szereplője a csaknem hatvanéves múlttal rendelkező, Virág Gábor igazgatta újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet, amelynek profiljába elsősorban szépirodalmi és művészeti kiadványok tartoznak. A körülbelül ötvenéves múltra és 100 fö­lötti címszóra visszatekintő, szabadkai Életjel évi 4–5 kötettel jelentkezik, elsősorban szépirodalom és értekező próza területén. Mellettük fontos szerepe van az évente 4–5 címet kiadó zEtnának. A Gondi Martina vezette Vajdasági Magyar Művelődési Intézet főként a társadalomtudományos témákra koncentrál, évi 5–10 kötettel jönnek ki, mellettük jelentetnek még meg könyveket a múzeumok, egyesületek, önkormányzatok, civil szervezetek is. A kisebb kiadók jellemzően alulról szerveződve jöttek létre, és gyakran egyetlen főállásban foglalkoztatott alkalmazottjuk sincs. Portfóliójuk vegyes, világnézeti szempontok alapján nem priorizálnak. Bencsik Orsolya hangsúlyozza, hogy a népies, konzervatívabb hangú szerzők a kortárs vajdasági irodalomban nem tipikusak, az Új Symposion hagyománya nyomán sokkal inkább neoavantgárd, posztmodern szövegek születnek. Jellemzőek a délszláv irodalmi párhuzamok, a provincializmussal szembeni gyanakvás, a nyitottság, a játékosság.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.