Határon túli magyar könyvkiadás 2. rész: Szerbia

„Ha nem is boldogan”

Könyv

A vajdasági magyar könyvkiadás értéket teremt, de meddig még? A helyi irodalmi közegnek az elvándorláson túl a könyvesboltok hiányával és az EU határát nehezen átlépő terjesztéssel is meg kell küzdenie amellett, hogy a rendszert alapvetően a szerb és a magyar állami támogatás tartja felszínen.

„A Vajdaság nagyjából 200 ezer fős magyar népessége megegyezik egy nagyobb anyaországi, vidéki város lélekszámával, ehhez mérve nem tűnik kevésnek az évi nagyjából félszáz címszavas megjelenés. Ez két nagyobb és két kisebb kiadó, illetve tucatnyi könyvki­adással is foglalkozó intézmény és szervezet érdeme” – sorolja Beszédes István, a zentai zEtna Kiadó vezetője. Az, hogy számos értékes kiadvány megjelenik, a Topolyán született, Szegeden élő Bencsik Orsolya író, költő szerint a kiadóvezetők missziójának köszönhető, de hiába a sok jó szerző és könyv, mindig az a legégetőbb kérdés, hogy ezek hány magyar olvasóhoz jutnak el.

Az egész vajdasági magyar lét alapjaiban függ a belgrádi és budapesti pénzforrásoktól, mondja Losoncz Márk, a belgrádi egyetem filozófiai és társadalomelméleti intézetének kutatója, hozzátéve, hogy a kulturális függés ennek csak az egyik alesete. Pressburger Csaba újságíró úgy véli, az utóbbi öt-tíz évben a kulturális és irodalmi terek egyaránt beszűkültek. A magyar kisebbségi önkormányzat választott vezető testületét, a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) maradéktalanul a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) párt uralja; ennek elnöke, Pásztor István egyfajta összekötő Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán között, sőt látványos barátságuk kovásza. De Losoncz Márk szerint maradtak „kulturális oázisok, amelyekben a szabadságveszteségünk ellenére is vigasztalódhatunk, ilyen a könyvkiadás is”.

A szcéna legnagyobb szereplője a csaknem hatvanéves múlttal rendelkező, Virág Gábor igazgatta újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet, amelynek profiljába elsősorban szépirodalmi és művészeti kiadványok tartoznak. A körülbelül ötvenéves múltra és 100 fö­lötti címszóra visszatekintő, szabadkai Életjel évi 4–5 kötettel jelentkezik, elsősorban szépirodalom és értekező próza területén. Mellettük fontos szerepe van az évente 4–5 címet kiadó zEtnának. A Gondi Martina vezette Vajdasági Magyar Művelődési Intézet főként a társadalomtudományos témákra koncentrál, évi 5–10 kötettel jönnek ki, mellettük jelentetnek még meg könyveket a múzeumok, egyesületek, önkormányzatok, civil szervezetek is. A kisebb kiadók jellemzően alulról szerveződve jöttek létre, és gyakran egyetlen főállásban foglalkoztatott alkalmazottjuk sincs. Portfóliójuk vegyes, világnézeti szempontok alapján nem priorizálnak. Bencsik Orsolya hangsúlyozza, hogy a népies, konzervatívabb hangú szerzők a kortárs vajdasági irodalomban nem tipikusak, az Új Symposion hagyománya nyomán sokkal inkább neoavantgárd, posztmodern szövegek születnek. Jellemzőek a délszláv irodalmi párhuzamok, a provincializmussal szembeni gyanakvás, a nyitottság, a játékosság.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.