Gyurkó Szilvia: „A feltett kérdések gyermekjogi szempontból nem értelmezhetőek”

Választás 2022

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakértői szakmai szempontból elemezték a kormány által „gyermekvédelmiként” propagált népszavazás kérdéseket.

Április 3-ára készülve a kormány is belelendült, hogy felélénkítse a gyerekvédelminek nevezett népszavazás melletti kampányolást. A kormány által létezőnek gondolt, gyerekeket veszélyeztető genderlobbi megállításának céljából öt kérdést akartak feltenni, ám ebből eleve csak négyet engedélyeztek. A Kúria az ötödik kérdést kétszer is elkaszálta, az ugyanis már nekik is túl sok volt, hogy azt kérdezzék meg az emberektől: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”

A másik négy kérdéssel viszont találkozni fogunk vasárnap a fülkékben, és hiába engedélyezték őket, azok szakmai, gyermekjogi szempontból épp úgy problémásak, mint a megvétózott kérdés. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakértői épp ezért cikksorozatukban elemezték, hogy szakmailag mit lehet mondani a kormány által feltett kérdésekről, és megnézték azt is, hogy ezek helyett mit lett volna valóban érdemes végiggondolni a népszavazás által felvetett témák és a gyerekvédelem kontextusában.

Magáról a népszavazásról Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány tanácsadója megkeresésünkre elmondja, hogy azt egyszerűen politikai eseménynek tekintik: „Nem készült előtte probléma felmérés, hatástanulmány, se elemző kutatás vagy egyeztetés a szakmával.

Ennek megfelelően szakmai célt nem tudunk felfedezni benne, csak politikait. A feltett kérdések gyermekjogi szempontból számunkra nem értelmezhetőek.”

A szakértő elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a népszavazás a 0-18 éves gyermek korosztályt egységesen kezeli, és teljesen alárendeltnek tekinti a felnőtt érdekeknek, miközben a valóságban elképesztően nagy különbség van életkorok szerint  abban, milyen érdekei, szükségletei és jogai lehetnek egy gyermeknek abban, hogy milyen információhoz hogyan, hol és miként férhet hozzá.

„A gyermekvédelem komoly kihívásokkal küzd, gyakorlatilag 1997, a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta, azonban az a téma, amivel a 'gyermekvédelmi népszavazás' foglalkozik, ezek közül a kihívások közül egyetlen egyre sem fog választ adni”  – hangsúlyozza Gyurkó Szilvia.

 
Fotó: Narancs.hu
 

De lássuk magukat a kérdéseket, és hogy mit mondanak erre a gyermekvédelmi szakemberek. 

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

A szakértők egyértelmű válasza erre az, hogy nem érthető a kérdés. Ennek több oka is van:

  • Egyrészt az iskolák maguk dönthet arról, milyen módon valósítják meg a pedagógiai programukat, tehát arról is dönthetnek, hogy egyes témákhoz felkérnek-e az iskolán kívülről szakembereket. „Ezekhez a döntésekhez nem kell külön a szülő előzetes hozzájárulása. Az iskola és a szülő, meg a gyerek közötti együttműködés arra a bizalomra épül, hogy ami az iskolában történik, az a gyermek legfőbb érdekét szolgálja” – magyarázza az alapítvány.
  • Kiemelik emellett, hogy a szexualitás (szexuális kultúra) kérdéseivel a Nemzeti Alaptanterv szerint kötelező foglalkoznia az iskoláknak. Az eddigi gyakorlat szerint ha ez megoldható az iskola órakeretén belül, saját tanáraikkal, akkor egy sima tanórán foglalkoztak a témával. "Ha az intézmény nem tudta ezt megoldani, akkor vagy nem foglalkoztak a témával (ami nagyon gyakran megtörtént), vagy kerestek egy külső szakembert. Gyakran az iskolai védőnőt, ritkábban egy civil szervezetet. Ezekről az esetekről eddig is, főszabály szerint tájékoztatták a gyerekeket és a szülőket is. Nagyon helyesen” – írják, hozzátéve, hogy az persze, hogy a gyakorlat jó, nem jelenti, hogy ne lennének nehészségei. "Az iskolai szexuális edukáció helyzete hosszú évek óta komoly reformra szorul, de nem erre a változtatásra vártunk. Hanem olyanra, amelyben a gyerekek valódi segítséget és válaszokat kapnak a kérdéseikre, amelyben mi felnőttek nem teszünk úgy, mintha a szexualitással összefüggő kérdések nem léteznének" – fogalmaznak az alapítvány szakértői.

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

Ez a kérdés szakértői szempontból nem érthető, ugyanis:

  • Még a gyermekvédelmi törvény sem szól a nemi átalakító kezelések veszélyéről, mert ez nem egy valós probléma. „A hatályos jogszabályok szerint 18 éven aluli gyermek számára nem elérhetőek a nemi átalakító kezelések. Ez a szabály mind a gyermekjogi, mind gyermekvédelmi szempontokkal összhangban van” – írják.
  • A nemi átalakító kezelés is egészségügyi szolgáltatás, amelyről, mint minden egészségügyi szolgáltatásról 16 éves korig elsősorban a szülőt tájékoztatják az orvosok a gyermek helyzetéről. A gyermek tájékoztatása a jogszabályok alapján (és a gyakorlatban is jellemző módon) ez után következik. 
  • Érvelésükben felidézik, hogy a WHO 2010-ben elfogadott Szexuális Edukációra vonatkozó európai standardjai szerint 9-12 éves kortól ajánlott a gyermekeknek az ún. coming outtal összefüggő témákban információt megosztani, ráadásul főszabály szerint nem csoportos foglalkozásként, hanem a gyerek egyéni érdeklődése szerint. „A WHO tehát, ami alapvetően közegészségügyi oldalról illetve a szexuális jogok felől közelíti a kérdést, fontosnak tartja, hogy 9 éves kor felett a gyerekek is információhoz juthassanak hiteles, szakmai forrásból, szexuális edukációs foglalkozásokon. Hogy mást ne mondjunk, azért, hogy ne a neten kutakodjanak, ellenőrizetlen információk tömege és pornó között” – magyarázzák a szakértők.

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be? 

A szakértők szerint erre a válasz szakmai szempontok alapján: nem. De hozzáteszik: ez nem is kérdés, hanem alapvető gyerekjog, ráadásul a hatályos jogszabályok eleve azt írják elő, hogy mivel a gyermekek egészséges fejlődését egyes médiatartalmak károsan befolyásolhatják, az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a gyermekeket megvédje a számukra káros tartalmaktól. A kérdés sokkal inkább az lenne, hogyan kell ezt jól megvalósítani, illetve hogy mit tekintünk olyan tartalomnak, ami az egészséges fejlődést veszélyezteti.

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A válasz erre az, hogy nem érthető a kérdés. Egyrészt azért, mert minden 18 éven aluli személyt gyermeknek kell tekinteni, de a 0-18 éves korosztály a médiafogyasztás tekintetében nagyon nem egységes. Ráadásul nem mindegy, hogy kötelező-e néznie az adott tartalmat, vagy bármikor kiléphet a helyzetből. Ugyanis: „Bármilyen felvétel megnézésére kényszeríteni egy gyereket (legyen az akár a Vuk), gyermekjogi jogsértés.” Az is fontos szempont, hogy mik a tartalom bemutatásának körülményei, kapcsolódik-e hozzá például szakmailag felkészült magyarázó, pedagógiai, kritikai beszélgetés.

 A népszavazás kapcsán kijelentik: „Vegyük komolyan a gyerekeket, a gyermekvédelem ügyét. Ezek a népszavazási kérdések sajnos nem ezt segítik, de attól még minden szülő szabadon gondolkodhat ezekről a témákról, és beszélgethet róluk a gyerekeivel. Ha már egyszer a csapból is ez a téma folyik, legalább fejleszthetjük a gyerekeink kritikai gondolkodási képességét. Az is valami.”

Mindemellett Gyurkó Szilvia arról, hogy a népszavazás kérdései milyen valós témákról terelik el a figyelmet elmondja, hogy a szexuális irányultság, mint gyermekvédelmi kockázat kapcsán már zajlott komolyabb diskurzus, ezért sokkal inkább azzal kellene foglalkozni a téma kapcsán, hogy a szülőnek mihez van joga, és a gyermekkel kapcsolatos valamennyi döntés meghozatala mennyiben a szülő autonóm döntése. Hangsúlyozza, hogy ez az utóbbi években nagyon komoly társadalmi és szakmai viták témája, amelyek során olyan valójában fontos kérdéseket kell felvetni, mint például:

  • Szükséges-e a kötelező iskoláztatás vagy a szülő képes eldönteni, hogy a gyereke mikor menjen iskolába? (Az iskolaérettségi vizsgálatok változásáról itt írtunk korábban.)
  • Kötelező az együttműködés a védőnővel, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, vagy ennek hiányában a gyermek akár ki is emelhető a családból?
  • Egy  szülő válás után dönthet egyedül a gyerekkel kapcsolatos kérdésekben, vagy ehhez mindig kell a másik szülő is?
  • Ki és hogyan segít annak a gyereknek, akire a saját szülei jelentik a legnagyobb veszélyt?

„Ezek a kérdések az elmúlt 12 év olyan törvényi változásaira utalnak, amikor a jogalkotó a szülők döntési  jogait korlátozta. Nehezen érthető, hogy milyen szakmai érvek alapján és hol húzza meg a szülői jogok határát a politika.

Miért von el hatásköröket és döntési kompetenciákat egyes kérdésekben, és miért ír ki népszavazást másokban?”

– teszi fel a kérdést Gyurkó Szilvia. 

Hozzáteszi, „a magánélet és a közszféra határairól jó lenne beszélni érdemben, indulat nélkül, szakmai alapon, hiszen ezek közelebb vinnének a gyermekjogok és a gyermeknevelés 21. századi dilemmáinak megválaszolásához is. Lehet, hogy ezt sokan vitatják, de mi azt az álláspontot képviseljük, hogy a gyermekvédelem egy szakma. Szakmai kérdésekben pedig szakmai (és nem politikai, ideológiai vagy kultúrharcos) alapon kell döntéseket hozni.”

Arra a kérdésre, hogy a szervezet szakmai szempontok alapján mit gondol, hogyan szavazhat valaki felelősen a népszavazáson, ha a gyermekjogokat valóban fontosnak tartja, elmondja, hogy az alapítvány feladata az, hogy a népszavazás gyermekjogi, gyermekvédelmi szakmai kérdéseinek bemutatásával segítse a részvételre jogosultakat a felelős döntéshozatalban, ezért is szántak a weboldalukon 4 részes cikksorozatot a témának. „Aki azt elolvassa, véleményük szerint megalapozott döntést tud hozni abban, hogy felveszi-e egyáltalán vasárnap a népszavazási ívet, vagy sem. S ha felveszi érvényes szavazatot ad-e le, vagy sem” – mondja Gyurkó Szilvia.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk