HANGADÓ

„Nem kiállítási tárgy”

20 éves a Szent Efrém Férfikar

Zene

Hogyan lehet megszólítani a szakrális zenével napjaink közönségét, és hogyan fér meg a bizánci zene mellett egy-egy „pandeó”. A kórus tagjaival beszélgettünk.

Az ISON (iszon) a bizánci zene egyik alapfogalma. Azt a hosszan kitartott hangot jelenti, amely megadja a biztos alapot a dallamnak, és „összeköti az égi és a földi dolgokat”. Innen kapta nevét a Szent Efrém Férfikar Hársfa utcai új közösségi tere és próbaterme is. Megérkezésemkor már aktív munka zajlik, a szokásos próbájuk előtt ülünk le beszélgetni a kórus teljes tagságával.

 

A nők épp nem értek rá

„Egy kárpátaljai út során, 2002-ben kezembe akadt egy kotta, Boksay János pap, zeneszerző Aranyszájú Szent János-liturgiája – meséli Bubnó Tamás, a kórus alapítója és vezetője –, ez a keleti szertatásoknak fontos darabja, rá is volt írva, hogy férfikar számára íródott. A kottát hazahoztam, és a Hungaroton rögtön arra kért, hogy énekeljük fel ezt a különleges, sokáig elveszettnek hitt művet. Ennek eléneklésére született meg a Szent Efrém.”

Szent Efrém (306–373) a szír ortodox egyház egyik teológusa, himnuszírója volt, akinek a feljegyzések szerint énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. A szakralitás és az egyházzene a Bubnó család történetében mélyen gyökerezik. Bubnó Tamás Homrogdon nőtt fel, édesapja, nagyapja is a falu görögkatolikus papja volt. Ő a Magyar Rádió kórusában kezdett énekelni, s a Tomkins együttesben folytatta. A kar a Rózsák terén működő görögkatolikus kórusból született, amely olykor spontán férfikarrá alakult – amikor a nők éppen nem értek rá. „Ha valaki akkor azt mondja, hogy férfikart fogok alapítani, kinevetem. A vegyes kart korábban sokkal jobban szerettem” – árulja el a kórus vezetője. A Boksay-kotta azonban belendítette ezt a folyamatot. A kórus 2002. augusztus 22-én már élőben is színpadra lépett az akkori Zempléni Művészeti Napokon.

Ekkor még kizárólag bizánci zenével foglalkoztak. „A Kárpát-medencei bizánci emlékekkel indultunk, ezekből azonban sajnos nem akad túl sok. Bár a Kárpát-medence egészét nézve sok bizánci hívő él, a mai Magyarország területén mindössze pár százezren, így aztán a kárpátaljai, felvidéki, délvidéki énekeket is felvettük a repertoárunkba” – magyarázza Bubnó. A bővítés jegyé­ben elsőként „egy magyar arc” megjelenítésébe fogtak, Bartók, Liszt, Kodály férfikarra írt műveinek feldolgozásával. „Utána azok a művek következtek, amelyeket kimondottan nekünk, a mi hangjainkra, a mi műsorunkra komponáltak. Majd elkezdtünk nyitni a világzene, a népzene felé is. A jazz még éppen kimaradt, de improvizációkat csinálunk. Többen játszunk hangszeren, és az mindig nagyon érdekes, amikor egy énekegyüttes tagjai zenélni kezdenek az előadás közben.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.