HANGADÓ

„Nem kiállítási tárgy”

20 éves a Szent Efrém Férfikar

Zene

Hogyan lehet megszólítani a szakrális zenével napjaink közönségét, és hogyan fér meg a bizánci zene mellett egy-egy „pandeó”. A kórus tagjaival beszélgettünk.

Az ISON (iszon) a bizánci zene egyik alapfogalma. Azt a hosszan kitartott hangot jelenti, amely megadja a biztos alapot a dallamnak, és „összeköti az égi és a földi dolgokat”. Innen kapta nevét a Szent Efrém Férfikar Hársfa utcai új közösségi tere és próbaterme is. Megérkezésemkor már aktív munka zajlik, a szokásos próbájuk előtt ülünk le beszélgetni a kórus teljes tagságával.

 

A nők épp nem értek rá

„Egy kárpátaljai út során, 2002-ben kezembe akadt egy kotta, Boksay János pap, zeneszerző Aranyszájú Szent János-liturgiája – meséli Bubnó Tamás, a kórus alapítója és vezetője –, ez a keleti szertatásoknak fontos darabja, rá is volt írva, hogy férfikar számára íródott. A kottát hazahoztam, és a Hungaroton rögtön arra kért, hogy énekeljük fel ezt a különleges, sokáig elveszettnek hitt művet. Ennek eléneklésére született meg a Szent Efrém.”

Szent Efrém (306–373) a szír ortodox egyház egyik teológusa, himnuszírója volt, akinek a feljegyzések szerint énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. A szakralitás és az egyházzene a Bubnó család történetében mélyen gyökerezik. Bubnó Tamás Homrogdon nőtt fel, édesapja, nagyapja is a falu görögkatolikus papja volt. Ő a Magyar Rádió kórusában kezdett énekelni, s a Tomkins együttesben folytatta. A kar a Rózsák terén működő görögkatolikus kórusból született, amely olykor spontán férfikarrá alakult – amikor a nők éppen nem értek rá. „Ha valaki akkor azt mondja, hogy férfikart fogok alapítani, kinevetem. A vegyes kart korábban sokkal jobban szerettem” – árulja el a kórus vezetője. A Boksay-kotta azonban belendítette ezt a folyamatot. A kórus 2002. augusztus 22-én már élőben is színpadra lépett az akkori Zempléni Művészeti Napokon.

Ekkor még kizárólag bizánci zenével foglalkoztak. „A Kárpát-medencei bizánci emlékekkel indultunk, ezekből azonban sajnos nem akad túl sok. Bár a Kárpát-medence egészét nézve sok bizánci hívő él, a mai Magyarország területén mindössze pár százezren, így aztán a kárpátaljai, felvidéki, délvidéki énekeket is felvettük a repertoárunkba” – magyarázza Bubnó. A bővítés jegyé­ben elsőként „egy magyar arc” megjelenítésébe fogtak, Bartók, Liszt, Kodály férfikarra írt műveinek feldolgozásával. „Utána azok a művek következtek, amelyeket kimondottan nekünk, a mi hangjainkra, a mi műsorunkra komponáltak. Majd elkezdtünk nyitni a világzene, a népzene felé is. A jazz még éppen kimaradt, de improvizációkat csinálunk. Többen játszunk hangszeren, és az mindig nagyon érdekes, amikor egy énekegyüttes tagjai zenélni kezdenek az előadás közben.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.