„Várható volt, hogy lesz egy lebukás” – mondja Jászberényi László, az Urbex Hungary tagja arról az urban exploringet űzők körében komoly felháborodást keltő esetről, amely újra ráirányította a figyelmet a mozgalomra. A romos, elhagyatott épületek bejárása, fotózása, videózása nem új keletű tevékenység (az alapokról lásd online interjúnkat: Nem rongálunk, nem lopunk, Magyarnarancs.hu, 2016. április 3.), de az egyre szélesebb körű ismertség a régiek szerint az urbexelés fenntarthatóságának alapelveit kérdőjelezi meg.
Január 8-án este a Készenléti Rendőrség, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ emberei is kivonultak a Váralja utca 14. szám alatti alagútrendszerben található egykori kormánybunkerhez, az úgynevezett P-50-es objektumhoz. Az illetékes szervek tájékoztatása szerint zárt rendőrségi területre való illegális behatolás miatt intézkedtek, később pedig lopás kísérletének gyanújával indítottak eljárást. Az esettel foglalkozó hivatalos hírek szerint magukat urbexelőknek tartók próbáltak bejutni az alagútrendszerbe, a közösség azonban ezt felháborodással fogadta. „Az alagutas történetben résztvevők, bár magukat urbexesnek nevezik, közönséges betörők, akik adnak magukra, már rég elhatárolódtak tőlük” – mondták el megkeresésünkre a legrégebben működő hazai csapat, a BCO Urbex tagjai. A 2015-ben alakult Városi Gorillák egyik tagja arról számolt be nekünk, hogy ugyan korábban is előfordult, hogy egy elhagyatott helyen rongálókat, betörőket vagy urbexeseket kaptak el a hatóságok, de ilyen mértékű kivonulásra még nem volt itthon példa, sőt az a tapasztalatuk, hogy sosem történt rendőrségi vagy komolyabb jogi ügy egy-egy bejutás után. Jászberényi László szerint ezúttal nem fog elmaradni a büntetés, a P-50 ugyanis ma is katonai objektumként van nyilvántartva. Mint mondja, ő maga tíz éve kezdett urbexelni, de a mai közeg már messze nem az, ami egykor volt. Hiába vannak az urbexnek íratlan szabályai, egyre több a fiatal, a laikus, akiket csak az érdekel, hogy minél több helyre, minél nagyobb közösségi médiás hírveréssel jussanak be. A Városi Gorillák szerint nem várható, hogy az urbexes társadalomra mindez különösebb következménnyel lenne.
Hígulásnak indult
Az urbex a 2010-es években kezdett ismertebbé válni, a különleges helyszínekről készült exkluzív fotók a közösségi média révén egyre nagyobb közönséghez jutottak el, de az igazi népszerűségi hullámot a koronavírus okozta. Hirtelen mindenki elkezdte a kihalt, tömegmentes „kirándulóhelyeket” keresni. „2020 tavaszától olyan mértékben nőtt a magyar urbexes közösség, mint még soha. Ijesztő módon megugrott az urbexes csoportok száma, egy csomó Facebook-csoport és YouTube-oldal létesült. Ráadásul eszméletlenül felhígult a közeg, rengeteg a laikus, találkoztunk már helyszínen kisgyerekes családdal, 70 éves nénivel. A baj ezzel az, hogy nem ismerik a veszélyeket, és nem tartják be a szabályokat” – mesélik a Városi Gorillák.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
