Kedd reggeli (március 8.) adatok szerint már 180 ezren menekültek Magyarországra Ukrajnából. A róluk való gondoskodás oroszlánrészét önkormányzatok, segélyszervezetek, civilek, önkéntes segítők vállalták magukra, miközben az állami válaszreakció akadozik. A háború első napjaiban a határnál tett látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnök maga is az önkormányzatok munkáját dicsérte azzal, hogy „kiváló polgármestereink vannak”. Tény, a határ menti települések önkormányzatai nélkül aligha kaptak volna segítséget az Ukrajnából elsőként érkezők. „Már a háború kitörésének napján, csütörtök délután emelkedett a forgalom a határátkelőknél – mondja Helmeczi László, Záhony polgármestere. – Láttuk, hogy itt fog éjszakázni néhány menekült, mert este 8-kor elmegy az utolsó vonat Budapest felé, hajnali 4-kor megy a következő, az ukrajnai Csap felől viszont háromnegyed 9-kor még érkezik egy. Arra számítottunk, hogy legalább 500 fő jön, aki már nem helyezhető el a vasútállomás épületében, ezért a művelődési házban alakítottunk ki egy átmeneti szállást. Az első két napban főleg az önkormányzati intézmények dolgozói és a környékbeli lakosok mozdultak meg, néhány óra alatt spontán dobtuk össze a takarókat, matracokat. Települési szinten a végrehajtó emberek jól megoldották a problémákat, van védelmi tervünk ilyen helyzetekre, ennek rendben kell működnie. Március 1-jétől aztán átvette az irányítást a megyei védelmi bizottság.” A megyei védelmi bizottság élén a kormánymegbízott áll, és elvileg e bizottság feladata lenne a koordinálás. Helmeczi László szerint viszont „már addigra kialakult ennek a rendszere, és a megszokott módon mentünk tovább”.
Az első napokban 80–100 embernek biztosítottak éjjeli szállást Záhonyban, ám ez a szám már a hétvégére 300-ra ugrott; igaz, a többség másnap tovább is indult. Kezdetben főleg Kárpátaljáról érkezettekkel, köztük a katonaság elől menekülő férfiakkal találkoztak, azóta viszont, hogy a besorozható férfiakat már nem engedik ki, szinte csak nőkkel és gyerekekkel. Az első hétvégén aztán megjelentek a belső területekről menekülők, köztük pakisztáni, nigériai, indiai és bangladesi diákok. „Ma már sokkal több a belső Ukrajnából érkező, és látszik az is, hogy ki jön onnan, ahol csak hallott a háborúról, vagy onnan, ahol már meg is élték.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
