Újságíró
2022 óta ír a Magyar Narancsba: általában zenéről, általánosan kultúráról.
A vonósnégyes műfaját (mint minden kamaraműfajt) arra találták ki, hogy kis szalonokban, bensőséges terekben hangozzon el.
A koreai írónőtől eddig két kötet olvasható magyarul, de már előkészületben van a harmadik. Átütő sikert a Növényevővel aratott, másik könyvében pedig országa véres történelmét dolgozta fel brutális mondatokban.
Majdnem egészen elfeledték a francia zeneszerző utolsó művét.
Richard Nixon Budapesten is járt, 1963-ban jól felhizlalt csirkét nyújtogatott neki egy árus az óbudai piacon, az emberek körbevették és csodálták, sokkal közvetlenebbül, mint később Kínában; akkor még nem nyert választást (éppen elveszítette John F. Kennedy ellen).
Csupa lassú dal szerepel a lemezen – Beatles, Sting, Somewhere Over the Rainbow – őszi reggelekhez vagy estékhez illő, nosztalgikus-melankolikus köntösben.
Először tanácstalan az olvasó, mit is tart a kezében. Stílusgyakorlat, imitáció, hommage vagy pastiche?
A moldovai író első magyarul megjelenő könyve disztópikus regény. A szerző még a Krím elfoglalása előtt kezdett dolgozni rajta, és miután részben jósnak bizonyult, reméli, hogy hazája megmenekül. Iulian Ciocant a könyv bemutatója után Orbán Balázs nyilatkozatáról is megkérdeztük.
