mi a kotta?

Az ördög hegedűsei

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/43. hétre

Amikor Prokofjev elfogadta a leningrádi Kirov Színház egész estés balettre szóló megrendelését, nem tudta, mibe vágta a fejszéjét. Addigra már megjárta New Yorkot, Párizsban pedig a nagy hírű Szergej Gyagilevvel dolgozott, mégsem talált megfelelő elismerésre. Nosztalgiára és honvágyra hivatkozva 1936-ban hivatalosan is hazatért: talán nem érzékelte a sztálinizmus veszélyeit, és arra számított, hogy Sosztakovics bukása után ő lehet a „nemzet komponistája”. De mégis tartottak tőle a leningrádi színházban, visszamondták a megrendelést, amelyet egy évvel később a Bolsoj Színház vállalt át, csakhogy ott is akadékoskodtak. Prokofjev először boldog befejezést írt Shakespeare drámájához: „az utolsó felvonásban Rómeó egy perccel korábban érkezik, megtalálja az élő Júliát, és minden jóra fordul. Az efféle barbárság oka pusztán koreográfiai volt: élő emberek tudnak táncolni, a haldoklók nem” – magyarázta később. De az is lehet, hogy a szovjet ideológusoknak akart megfelelni. Végül Csehszlovákiában, Brnóban volt a bemutató, szinte visszhang nélkül, Leningrádban 1940-ben, a Bolsojban pedig csak 1946-ban mutatták be a balettet. Abból is a baj volt: ekkor már a Zsdanov-doktrína volt érvényben, a „nyugati formalizmust” kerüli kellett, népi elemeket és optimista világnézetet követeltek a cenzorok. Prokofjev levélben önbírálatot gyakorolt atonális, modernista kísérletei miatt, s Zsdanov figyelmébe Éljen Sztálin című kantátáját ajánlotta…

Senki ne ijedjen meg, az Operaházban nem happy enddel végződik a Rómeó és Júlia. A balett koreográfusát, Seregi Lászlót Zeffirelli ihlette a látványos, színpompás előadásra. A ház táncos sztárjai – Balázsi Gergő Ármin, Melnyik Tatyjana – szökellnek színre, a zenekart pedig Kesselyák Gergely vezényli (október 25., 18.00, további előadások: opera.hu).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.