mi a kotta?

Az ördög hegedűsei

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/43. hétre

Amikor Prokofjev elfogadta a leningrádi Kirov Színház egész estés balettre szóló megrendelését, nem tudta, mibe vágta a fejszéjét. Addigra már megjárta New Yorkot, Párizsban pedig a nagy hírű Szergej Gyagilevvel dolgozott, mégsem talált megfelelő elismerésre. Nosztalgiára és honvágyra hivatkozva 1936-ban hivatalosan is hazatért: talán nem érzékelte a sztálinizmus veszélyeit, és arra számított, hogy Sosztakovics bukása után ő lehet a „nemzet komponistája”. De mégis tartottak tőle a leningrádi színházban, visszamondták a megrendelést, amelyet egy évvel később a Bolsoj Színház vállalt át, csakhogy ott is akadékoskodtak. Prokofjev először boldog befejezést írt Shakespeare drámájához: „az utolsó felvonásban Rómeó egy perccel korábban érkezik, megtalálja az élő Júliát, és minden jóra fordul. Az efféle barbárság oka pusztán koreográfiai volt: élő emberek tudnak táncolni, a haldoklók nem” – magyarázta később. De az is lehet, hogy a szovjet ideológusoknak akart megfelelni. Végül Csehszlovákiában, Brnóban volt a bemutató, szinte visszhang nélkül, Leningrádban 1940-ben, a Bolsojban pedig csak 1946-ban mutatták be a balettet. Abból is a baj volt: ekkor már a Zsdanov-doktrína volt érvényben, a „nyugati formalizmust” kerüli kellett, népi elemeket és optimista világnézetet követeltek a cenzorok. Prokofjev levélben önbírálatot gyakorolt atonális, modernista kísérletei miatt, s Zsdanov figyelmébe Éljen Sztálin című kantátáját ajánlotta…

Senki ne ijedjen meg, az Operaházban nem happy enddel végződik a Rómeó és Júlia. A balett koreográfusát, Seregi Lászlót Zeffirelli ihlette a látványos, színpompás előadásra. A ház táncos sztárjai – Balázsi Gergő Ármin, Melnyik Tatyjana – szökellnek színre, a zenekart pedig Kesselyák Gergely vezényli (október 25., 18.00, további előadások: opera.hu).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.