Könyv

Lehetnénk jobban is

David Graeber – David Wengrow: Mindenek hajnala – Az emberiség új története

Kritika

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Abban nem lehetünk biztosak, hogy ez a gondolat valóban a leleményes esszéistától származik, ám abban igen, hogy azóta sem sikerült kivernünk a fejünkből azt az elképzelést, hogy a Homo sapiens felbukkanása utáni első 300 ezer évben alig történt valami a vadászó-gyűjtögető törzsekben, mígnem a mezőgazdálkodás elhozta az egyenlőtlenségek magántulajdonon alapuló struktúráját.

David Graeber antropológus és David Wengrow archeológus közös magnum opusa ezt a közkeletű elképzelést cáfolja: a szerzőpáros már írás közben tisztában volt vele, hogy mindent borítanak. „Megváltoztatjuk a történelem irányát – és rögtön a múlttal kezdjük” – szokta mondani Graeber, aki az antropológia területén korszakos zseninek tekinthető, a baloldal pedig annál is fontosabb szerepet tulajdonít neki. Az Occupy Wall Street mozgalom egyik aktivistája és főszervezője volt, aki üdítően eredeti gondolatait páratlan eleganciával adta elő. S bár magyarul csak a Bullshit munkák című kötete jelent meg eddig, sokkal jelentősebb az adósságok társadalomszervező jelentőségéről szóló Debt: The First 5,000 Years, amely akkor jelent meg, amikor a 2007/2008-as pénzügyi válságból még ki sem lábalt a világ. 2015-ben írt The Utopia of Rules című könyvében a túlburjánzó bürokráciának a Wall Street profitéhségét szolgáló „titkos örömeiről” értekezik. Halála után megjelent könyvében (Pirate Enlightenment), pedig egy madagaszkári vezető portréját vázolta fel, aki már a felvilágosodás előtt megvalósított egy demokratikus társadalmat az afrikai szigeten. Az antropológus egy gyors lefolyású betegségben hunyt el 2020 szeptemberében, a Mindenek hajnala kéziratát kis híján sikerült befejeznie: a szerkesztés utolsó mozzanatai David Wengrow-ra maradtak, aki kollégájával ellentétben sosem „roncsolta” tudós hírnevét politikai aktivizmussal. Ehhez a munkájához talán a 2010-ben megjelent What Makes Civilization? jelent előzményt. Akárhogy is, a kezünkben tartott könyv összegző munka.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.

Elszállt évek és milliárdok

Sanyarú a múzeumok helyzete a NER-ben, és a legmostohább sors talán az Iparművészeti Múzeumnak jutott: ikonikus épülete 2017-es bezárása óta lassan menthetetlen állapotba kerül, a műtárgyak évek óta egy bérelt raktárban vannak elcsomagolva, a múzeum egyedül a Ráth György-villát használhatja kiállítóhelyként. Hogyan jutottunk idáig?

Túl mennyen és poklon

  • Földényi F. László

Hogyan győzi le a Menny a Poklot – a keresztény mitológia számára mi sem kézenfekvőbb. Miként gyűri maga alá a Pokol a Mennyet – Marquis de Sade óta ez is része az európai kultúrának. Ám hogy a kettő házasságban egyesüljön – ilyesmire egyedül Blake gondolt. Ráadásul e házasságnak a gyümölcse is foglalkoztatta. Mi születik ebből a frigyből? Egy új Megváltó? Vagy egy kentaur?

„Szerencsés együttállások és véletlenek”

Építésznek indult, majd a Middlemist Red első menedzsere, 2019-ben pedig a Terézváros alpolgármestere lett. Évekkel ezelőtt elindított instrumentális szólóprojektjéhez a Velencei Építészeti Biennálé miatt tért vissza. A Karabekian első kislemezének apropóján beszélgettünk a Képzelt Város zenekar egykori gitárosával.