Cikkünk frissül.
Kevés európai vezető beszélget olyan fesztelenül Donald Trump amerikai elnökkel, mint Orbán Viktor, aki november 7-én délben a Fehér Házba látogatott. A magyar miniszterelnök érkezésekor egy bekiabáló újságírótól máris megtudtuk, miért lehet érdekes a kormányfő látogatása. Lesz-e budapesti csúcstalálkozó Putyin és Trump között, és Magyarország mentességet kaphat-e az orosz szankciók alól? – ezeket kérdezte, de egyelőre nem kapott választ.
Orbán hatalmas kísérettel utazott Washingtonba, és erre a célra egy WizzAir-gépet béreltek ki. Nem tartott velük a szankciós listáról nemrég lehúzott Rogán Antal, de ott volt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, az USAID-programot gáncsoló László András fideszes EP-képviselő, és furcsa módon Hankó Balázs kulturális miniszter is. Nem hiányozhatott Orbán Balázs, a NER ideológusa sem, akinek kampányfőnökként valószínűleg az USA a legfontosabb mintája, de a gépen volt Rod Dreher konzervatív véleménymondó is, valamint Gladden J. Pappin is, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, akik a jó kapcsolatokért szavatolnak. A közzétett fotókon felfedezhető több vezérigazgató – Orbán Gábor (Richter Gedeon), Hernádi Zsolt (MOL) –, és nem először ment Orbánnal Amerikába Jászai Gellért (4iG). Számos utazó személye arra enged következtetni, hogy Orbán a kampánya és a médiabirodalma kulcsembereit mutatja meg a republikánusoknak. Az utasok között van Gáll Csongor, az egykori KDNP-s, aki a nevezetes Vogel Evelin-interjút csinálta az Index számára, a Mandiner számos újságírója, a Megafon „sokat látott” szakértője, Deák Dániel és Bohár Dániel propagandista.
Orbán az érkezése után még interjút adott a Kossuth rádiónak, majd az elítélt brazil exelnök, Jair Bolsonaro fiával, Eduardo Bolsonaróval találkozott – ismeretlen ügyben.
Az ebéden, amelynek kezdete egy órát csúszott, Trump többször jó barátjának nevezte Orbánt, aki erős vezető és „szeretetnek örvend az országában”. De ahogy az lenni szokott, az elnök sok szót vesztegetett amerikai belpolitikai ügyekre is: például hosszan ecsetelte, hogy a Walmart szupermarketlánc szerint idén negyedével olcsóbba kerül egy hálaadásnapi menü, mint tavaly.
Orbán nem volt rest többször is magához ragadni a szót. Nem volt nehéz dolga kedvére tenni Trumpnak, aki saját sikereiről és az előző Biden-adminisztráció kudarcairól szeret a legjobban beszélni; így Orbán rögtön kifejtette, hogy az elmúlt ciklusban a demokrata vezetés minden kapcsolatot leépített Magyarországgal, ám most, a Trump-kormányzat visszatérésével ezek újjáépülhetnek: „Jó helyzetben vagyunk, hogy megnyissuk a magyar-amerikai kapcsolatok aranykorát” – mondta.
Az első újságírói kérdés megint arra vonatkozott, hogy Trump hajlandó-e kivételt tenni Magyarországgal az orosz gázvásárlások ügyében. „Megvizsgáljuk” – mondta az elnök, Orbán pedig hosszan értekezett arról, hogy a magyar gazdaságnak elemi érdeke Putyintól nyersanyagot venni. Egy amerikai újságíró megjegyzésére, miszerint az Adria-vezeték alkalmas az ország ellátására, Orbán terelt: „El kell választani a gáz és az olaj kérdését.” (A MOL „véletlenül” éppen pénteken adott ki egy jelentést arról, hogy mivel járna a Druzsba kiesése. Ezt így is, meg úgy is lehet olvasni: az ország ellátását az Adria-vezeték „körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna.”)
A két vezető sokkal simulékonyabban beszélgetett, ha ideológiai kérdésekről és a migrációról volt szó. Úgy tűnt, Trumpot nem csupán az nyűgözi le Orbánban, hogy tizenhat éven vezeti az országát, hanem az is, hogy szemben a többi európai országgal „igaza volt” a migráció kérdésében. „Orbán úr nem hibázott” – mondta, és azt is hozzátette: reméli, hogy sikeres lesz a következő választáson.
Orbán népes médiakísérettel utazott Washingtonba, amelynek egy része az ebéden is jelen volt a kérdezők között. Így fordulhatott elő, hogy az NBC és a CBS televíziók riportereit Trump „fake news”-nak nevezte, míg Bohár Dániel, a Megafon propagandistája többször is szóhoz jutott. A megafonos kérdés persze arra vonatkozott, hogy támogatja-e Trump Orbánt a következő választáson. Sem Orbán, sem más nem akadt fenn a kérdés „szuverenitásvédelmi” aspektusán.
„Nem tudom, van-e kihívója” – mondta Trump, mire Orbán legyintett: „Mindig van.” „Akárki is az, nem ismerem” – mondta az elnök.
Bohár korábban arról is kérdezett, hogy Trump mit üzen az EU-nak Orbánnal kapcsolatban. A furcsa kérdésre Trump azt felelte, az EU vezetői is a barátai, mellesleg Orbán az EU tagja. „Tiszteljék Orbánt. Nézzék meg mi történt a migrációval kapcsolatban! Magyarországon nagyon alacsony a bűnözés, ugye?” Orbán pedig bólogatott: „Nagyon alacsony.”
Orbánnak arra is alkalma volt, hogy kifejtse, Magyarország az EU egyetlen keresztény kormánya, a többi európai országot balliberálisok irányítják. De zavarba ejtő részletek hangoztak el az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Orbán először leszögezte, hogy Ukrajnának nincs esélye nyerni, majd amikor Trump visszakérdezett, így módosított: „Csoda mindig történhet.” Orbán az amerikai elnök szája íze szerint beszélt, amikor azt mondta, hogy a Biden-adminisztráció biztatta Európát a háború eszkalációjára. Trump erre rákontrázott: „Biden erőltette a háborút” – majd azzal folytatta, hogy a háborúnak egy hét alatt be kellett volna fejeződnie. Azt nem részletezte, hogy ez minden bizonnyal Oroszország győzelmét jelentette volna, inkább gyorsan hozzátette: „vagy [a háborúnak] meg sem kellett volna történnie.”
