A béketárgyalás, ami meg sem történt

Külpol

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Hogy jön Putyin Budapestre? – ezt találgatták az elemzők, miután kiderült, hogy az orosz és az amerikai elnök Budapesten találkozhat, hiszen mindketten szeretik Orbán Viktort. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa a magyar fővárosban nem jelentett volna veszélyt Putyinra, de a lengyelek már jelezték, hogy ők nem lennének ilyen megértők. A budapesti találkozó ténye újabb szög lett volna a világháború utáni nemzetközi egyezmények koporsójába, hiszen az ICC rendelkezéseit eddig csak az amerikaiak rúgták fel rendszeresen, ezúttal viszont az Európai Unió is arra kényszerült volna, hogy félrefordítsa a fejét a háborús bűnös megvendégelése láttán. A kérdésre a legpofásabb választ Leonyid Ragozin újságíró adta: szerinte Putyin természetesen a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezett volna Budapestre.

Aztán kedd délután kiderült, hogy így sem: Putyinnak nem kell megtennie a kockázatos repülőutat a – hivatalosan – ellenséges országok légterében, és nem kell elviselnie Orbán Viktor udvarlását sem, aki alig pár óráig tetszeleghetett a világvezetők házigazdájaként.

„Nem akarok egy felesleges találkozót” – mondta Trump, miután külügyminisztere, Marco Rubio a csúcs lemondását javasolta. Rubio hétfőn telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és azt tapasztalta, hogy az oroszok álláspontja épp annyira merev, mint az alaszkai csúcson. A két külügyminiszter személyes találkozója készítette volna elő az elnökökét, így azonban egyikre sem lesz szükség.

Hogy miért nem igyekeztek jobban az oroszok a találkozó megvalósulásán? Nem tűnik rossz megfejtésnek, hogy Putyin csak azért dobta be a találkozó ötletét, hogy Trump letegyen arról, Tomahawk-rakétákat adjon Ukrajnának. Még jobb az időhúzással magyarázni Putyin húzását, aki – miként azt Kirill Haratyjan lapunkban megjelent cikke is kifejti – mindenképp folytatni akarja a háborút, mivel Oroszország hadiállapotra idomult gazdasága azonnal megroppanna, ahogy befejezi azt. Ám az orosz-amerikai találkozó meghiúsulása még akkor is jobb Putyin számára, mint egy újabb, az alaszkaihoz hasonló fiaskó, amelyet később mindkét fél igyekezett jó színben feltüntetni.

 
Alaszkában még jó a kedv
Fotó: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.