helyrajzi szám

Erzsébetfalva ugyanúgy jött létre, ahogy oly sok Budapest környéki település a 19. század végén: felparcelláztak egy pusztaságot.

Rendhagyó járat

Carrarában faragták fehér márványba.

A már-már romantikusnak tűnő kapitányságnak nemcsak a funkciója, de a külleme sem sokat változott az elmúlt 112 évben. 

A lapok 1964 elején közölték, hogy a metró és az aluljáró építése miatt lebontják a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren.

Olcsai-Kiss Zoltán 1914-ben, tizenkilenc évesen kezdte tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, egy évvel később bevonult katonának, és rövid időn belül hadifogságba esett az orosz fronton. Szibériai száműzetésében kommunista lett, kinevezték a Vörös Hadsereg politikai tisztjének. Harcolt az orosz polgárháborúban, 1921-ben leszerelt, de mivel Magyarországra nem jöhetett, Bécsbe, majd Párizsba utazott.

A Népház a Bárczy István polgármester nevéhez köthető lakás- és iskolaépítési program keretében épült fővárosi forrásokból. 

Az építészt 1959-ben bízták meg a kiváló fekvésű, a Feneketlen-tóra és a Gellért-hegyre is kilátást nyújtó, Villányi út–Tas vezér utcai saroktelek beépítésével. 

A Mézeskalács tér Rákospalota és Pest­újhely határán található, és egyáltalán nem illik rá neve.

Úgy tudjuk, hogy Egermann Ferenc csak a háború után magyarosította a nevét Egerszegire, de ez sem menthette meg a Kulacsot az államosítástól. 

1945 után az Aréna utat Dózsa György útra keresztelték át, de az aluljáró kiszélesítése csak 1950 márciusában kezdődhetett el.

Magyarország 1941-es hadba lépé­sét követően az ipari miniszter elrendelte a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal felállítását, amit a terv- és készletgazdálkodásban testet öltő ipari centralizáció indokolt.