helyrajzi szám

Kínai holdkapu

Lokál

„A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét fejezte ki Hopp Ferenc műgyűjtőnek azért, hogy a VI. ker. Andrássy út 103. szám alatt levő villáját a benne elhelyezett művészeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteményével a magyar államnak ajándékozta.”

A minisztériumi közlemény 1919. szeptember 18-án jelent meg azzal a kiegészítéssel, hogy az ajándék villát és az abban elhelyezett mintegy négyezer tételes műtárgygyűjteményt kiárusítani nem lehet, azok csak múzeumi célokra használhatók fel. Mindez elég egy­értelműen van megfogalmazva, viszont arról nem ejtenek szót a hálálkodó közleményben, hogy az ajándékozás ténye csak Hopp Ferenc végrendeletének felbontása után derült ki. A műgyűjtő nem sokkal korábban halt meg, ezért hozzátartozói és ismerősei vélhetően morbid tréfának tekintették a miniszter valós idejű köszönetnyilvánítását.

Hopp Ferenc végrendeletében az is szerepelt, hogy a leendő múzeumnak „minden időben” az ő nevét kell viselnie, amely az elhalálozást megelőző hónapokban – a Tanácsköztársaság idején – meglehetősen naiv elképzelésnek tűnt. Ám ebből sejthető az is, hogy Hopp Ferenc meglehetősen hiú ember volt, ugyanakkor két lábbal a földön állt, s végrendeletében mindössze arra tett kísérletet, hogy örökkévalóságot vásároljon magának; tisztában volt azzal, hogy neve előbb-utóbb feledésbe merül még úgy is, hogy hosszú élete bővelkedett az izgalmakban.

Morvaországban született 1833-ban, kamaszkorában került Magyarországra. Meghallva az idők szavát, optikusnak tanult Pesten és Bécsben, de az ötvenes évek közepén már New Yorkban pallérozta tudását. 1864-ben nyitotta meg üzletét a Váci utcában, ahol fényképezőgépek és különféle optikai műszerek mellett saját gyártású iskolai szemléltető eszközöket is árusított – az 1880-as évek elején már vagyonos embernek számított. Legtöbb pénzét utazásokra költötte, 1882 és 1913 között többször is megfordult Kínában, Indiá­ban, Japánban, keresztül-kasul bejárta Kelet-Ázsiát, és sohasem tért haza üres kézzel. Andrássy úti villáját 1885-ben vásárolta a Knorr családtól, az épület a gyűjtemény gyarapodásával kezdte elveszíteni lakóhelyjellegét. A házigazda Kelet iránti rajongása a ház kertjét is elérte, de nem csak növényi alapon. Hopp Ferenc kerti bejáratként úgynevezett holdkaput építtetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.