helyrajzi szám

Kínai holdkapu

Lokál

„A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét fejezte ki Hopp Ferenc műgyűjtőnek azért, hogy a VI. ker. Andrássy út 103. szám alatt levő villáját a benne elhelyezett művészeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteményével a magyar államnak ajándékozta.”

A minisztériumi közlemény 1919. szeptember 18-án jelent meg azzal a kiegészítéssel, hogy az ajándék villát és az abban elhelyezett mintegy négyezer tételes műtárgygyűjteményt kiárusítani nem lehet, azok csak múzeumi célokra használhatók fel. Mindez elég egy­értelműen van megfogalmazva, viszont arról nem ejtenek szót a hálálkodó közleményben, hogy az ajándékozás ténye csak Hopp Ferenc végrendeletének felbontása után derült ki. A műgyűjtő nem sokkal korábban halt meg, ezért hozzátartozói és ismerősei vélhetően morbid tréfának tekintették a miniszter valós idejű köszönetnyilvánítását.

Hopp Ferenc végrendeletében az is szerepelt, hogy a leendő múzeumnak „minden időben” az ő nevét kell viselnie, amely az elhalálozást megelőző hónapokban – a Tanácsköztársaság idején – meglehetősen naiv elképzelésnek tűnt. Ám ebből sejthető az is, hogy Hopp Ferenc meglehetősen hiú ember volt, ugyanakkor két lábbal a földön állt, s végrendeletében mindössze arra tett kísérletet, hogy örökkévalóságot vásároljon magának; tisztában volt azzal, hogy neve előbb-utóbb feledésbe merül még úgy is, hogy hosszú élete bővelkedett az izgalmakban.

Morvaországban született 1833-ban, kamaszkorában került Magyarországra. Meghallva az idők szavát, optikusnak tanult Pesten és Bécsben, de az ötvenes évek közepén már New Yorkban pallérozta tudását. 1864-ben nyitotta meg üzletét a Váci utcában, ahol fényképezőgépek és különféle optikai műszerek mellett saját gyártású iskolai szemléltető eszközöket is árusított – az 1880-as évek elején már vagyonos embernek számított. Legtöbb pénzét utazásokra költötte, 1882 és 1913 között többször is megfordult Kínában, Indiá­ban, Japánban, keresztül-kasul bejárta Kelet-Ázsiát, és sohasem tért haza üres kézzel. Andrássy úti villáját 1885-ben vásárolta a Knorr családtól, az épület a gyűjtemény gyarapodásával kezdte elveszíteni lakóhelyjellegét. A házigazda Kelet iránti rajongása a ház kertjét is elérte, de nem csak növényi alapon. Hopp Ferenc kerti bejáratként úgynevezett holdkaput építtetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.