Kínai holdkapu

„A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét fejezte ki Hopp Ferenc műgyűjtőnek azért, hogy a VI. ker. Andrássy út 103. szám alatt levő villáját a benne elhelyezett művészeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteményével a magyar államnak ajándékozta.”

A minisztériumi közlemény 1919. szeptember 18-án jelent meg azzal a kiegészítéssel, hogy az ajándék villát és az abban elhelyezett mintegy négyezer tételes műtárgygyűjteményt kiárusítani nem lehet, azok csak múzeumi célokra használhatók fel. Mindez elég egy­értelműen van megfogalmazva, viszont arról nem ejtenek szót a hálálkodó közleményben, hogy az ajándékozás ténye csak Hopp Ferenc végrendeletének felbontása után derült ki. A műgyűjtő nem sokkal korábban halt meg, ezért hozzátartozói és ismerősei vélhetően morbid tréfának tekintették a miniszter valós idejű köszönetnyilvánítását.

Hopp Ferenc végrendeletében az is szerepelt, hogy a leendő múzeumnak „minden időben” az ő nevét kell viselnie, amely az elhalálozást megelőző hónapokban – a Tanácsköztársaság idején – meglehetősen naiv elképzelésnek tűnt. Ám ebből sejthető az is, hogy Hopp Ferenc meglehetősen hiú ember volt, ugyanakkor két lábbal a földön állt, s végrendeletében mindössze arra tett kísérletet, hogy örökkévalóságot vásároljon magának; tisztában volt azzal, hogy neve előbb-utóbb feledésbe merül még úgy is, hogy hosszú élete bővelkedett az izgalmakban.

Morvaországban született 1833-ban, kamaszkorában került Magyarországra. Meghallva az idők szavát, optikusnak tanult Pesten és Bécsben, de az ötvenes évek közepén már New Yorkban pallérozta tudását. 1864-ben nyitotta meg üzletét a Váci utcában, ahol fényképezőgépek és különféle optikai műszerek mellett saját gyártású iskolai szemléltető eszközöket is árusított – az 1880-as évek elején már vagyonos embernek számított. Legtöbb pénzét utazásokra költötte, 1882 és 1913 között többször is megfordult Kínában, Indiá­ban, Japánban, keresztül-kasul bejárta Kelet-Ázsiát, és sohasem tért haza üres kézzel. Andrássy úti villáját 1885-ben vásárolta a Knorr családtól, az épület a gyűjtemény gyarapodásával kezdte elveszíteni lakóhelyjellegét. A házigazda Kelet iránti rajongása a ház kertjét is elérte, de nem csak növényi alapon. Hopp Ferenc kerti bejáratként úgynevezett holdkaput építtetett.