helyrajzi szám

Kínai holdkapu

Lokál

„A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét fejezte ki Hopp Ferenc műgyűjtőnek azért, hogy a VI. ker. Andrássy út 103. szám alatt levő villáját a benne elhelyezett művészeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteményével a magyar államnak ajándékozta.”

A minisztériumi közlemény 1919. szeptember 18-án jelent meg azzal a kiegészítéssel, hogy az ajándék villát és az abban elhelyezett mintegy négyezer tételes műtárgygyűjteményt kiárusítani nem lehet, azok csak múzeumi célokra használhatók fel. Mindez elég egy­értelműen van megfogalmazva, viszont arról nem ejtenek szót a hálálkodó közleményben, hogy az ajándékozás ténye csak Hopp Ferenc végrendeletének felbontása után derült ki. A műgyűjtő nem sokkal korábban halt meg, ezért hozzátartozói és ismerősei vélhetően morbid tréfának tekintették a miniszter valós idejű köszönetnyilvánítását.

Hopp Ferenc végrendeletében az is szerepelt, hogy a leendő múzeumnak „minden időben” az ő nevét kell viselnie, amely az elhalálozást megelőző hónapokban – a Tanácsköztársaság idején – meglehetősen naiv elképzelésnek tűnt. Ám ebből sejthető az is, hogy Hopp Ferenc meglehetősen hiú ember volt, ugyanakkor két lábbal a földön állt, s végrendeletében mindössze arra tett kísérletet, hogy örökkévalóságot vásároljon magának; tisztában volt azzal, hogy neve előbb-utóbb feledésbe merül még úgy is, hogy hosszú élete bővelkedett az izgalmakban.

Morvaországban született 1833-ban, kamaszkorában került Magyarországra. Meghallva az idők szavát, optikusnak tanult Pesten és Bécsben, de az ötvenes évek közepén már New Yorkban pallérozta tudását. 1864-ben nyitotta meg üzletét a Váci utcában, ahol fényképezőgépek és különféle optikai műszerek mellett saját gyártású iskolai szemléltető eszközöket is árusított – az 1880-as évek elején már vagyonos embernek számított. Legtöbb pénzét utazásokra költötte, 1882 és 1913 között többször is megfordult Kínában, Indiá­ban, Japánban, keresztül-kasul bejárta Kelet-Ázsiát, és sohasem tért haza üres kézzel. Andrássy úti villáját 1885-ben vásárolta a Knorr családtól, az épület a gyűjtemény gyarapodásával kezdte elveszíteni lakóhelyjellegét. A házigazda Kelet iránti rajongása a ház kertjét is elérte, de nem csak növényi alapon. Hopp Ferenc kerti bejáratként úgynevezett holdkaput építtetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.