helyrajzi szám

Margitszigeti Kisállatkert

Lokál

A hatvanas évekre sikerült olyan körülményeket teremteni, amelyek még a harmincas évek végi aranykornál is fényesebbek voltak.

„Előkészítettük az ideiglenes férőhelyeket, ma pedig egyenként befogtuk a Margitszigeti Kisállatkertben lakó mintegy száztíz állatot, beládáztuk, becsomagoltuk őket, és mindegyiküket beszállítottuk ideiglenes helyükre” – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert szeptember 18-án, pár nappal az árvíz tetőzése előtt. A 2006-os és a 2013-as árvíz idején is hasonlóképpen jártak el – a margitszigeti szarvasokat, gólyákat, vadkacsákat és a többieket huszonkét éve bízták az állatkert gondjaira. A korábban vadasparknak nevezett létesítmény ugyanolyan kötelező látványosság a Margitszigeten, mint a víztorony vagy a zenélő kút. Ha nem lenne, hiányozna.

A sziget bérlői, majd tulajdonosai a 18. század végétől Habsburg főhercegek voltak. Okkal gondolnánk, hogy már az ő idejükben létesült itt valamiféle állatkert, de nincsenek erre utaló emlékek. Elképzelhető, hogy pávák sétáltak az ösvényeken és nyulak ugráltak a bokrok közt, de nagyobb állatsereglet nem volt. A szigetet 1908-ban vásárolta meg József főhercegtől a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, de nyolc évvel korábban már megépült a Margit hídi bejáró, a víztornyot 1911-ben adták át, ám a mai térszerkezet 1927 után alakult ki, miután az 50 holdas, nagyszabású parkosítás mellett kiépítették a víz- és csatornahálózatot, a sétányokat, és egy autóutat is. (1928-ig lóvasút közlekedett a Margit-szigeten.) A fejlesztés idején még senki nem gondolt állatkertre. Már csak azért sem, mert a terület sokszorosan rászolgált régi elnevezésére (Nyulak szigete); az elszaporodó nyulak pedig egyre nagyobb károkat okoztak az 1920-as évektől. A sziget egykori főkertészétől, Kunsch Antaltól tudható, hogy komoly vérengzés előzte meg az 1927-es átalakításokat. „A szigeten dolgozó kb. 200 fő kubikus, és a kerti munkások csatárláncban felállva, a vad­őr riasztó lövései segítségével az északi csúcs irányába, a Dunába űzték az állatokat” – emlékezett vissza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.