helyrajzi szám

Margitszigeti Kisállatkert

Lokál

A hatvanas évekre sikerült olyan körülményeket teremteni, amelyek még a harmincas évek végi aranykornál is fényesebbek voltak.

„Előkészítettük az ideiglenes férőhelyeket, ma pedig egyenként befogtuk a Margitszigeti Kisállatkertben lakó mintegy száztíz állatot, beládáztuk, becsomagoltuk őket, és mindegyiküket beszállítottuk ideiglenes helyükre” – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert szeptember 18-án, pár nappal az árvíz tetőzése előtt. A 2006-os és a 2013-as árvíz idején is hasonlóképpen jártak el – a margitszigeti szarvasokat, gólyákat, vadkacsákat és a többieket huszonkét éve bízták az állatkert gondjaira. A korábban vadasparknak nevezett létesítmény ugyanolyan kötelező látványosság a Margitszigeten, mint a víztorony vagy a zenélő kút. Ha nem lenne, hiányozna.

A sziget bérlői, majd tulajdonosai a 18. század végétől Habsburg főhercegek voltak. Okkal gondolnánk, hogy már az ő idejükben létesült itt valamiféle állatkert, de nincsenek erre utaló emlékek. Elképzelhető, hogy pávák sétáltak az ösvényeken és nyulak ugráltak a bokrok közt, de nagyobb állatsereglet nem volt. A szigetet 1908-ban vásárolta meg József főhercegtől a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, de nyolc évvel korábban már megépült a Margit hídi bejáró, a víztornyot 1911-ben adták át, ám a mai térszerkezet 1927 után alakult ki, miután az 50 holdas, nagyszabású parkosítás mellett kiépítették a víz- és csatornahálózatot, a sétányokat, és egy autóutat is. (1928-ig lóvasút közlekedett a Margit-szigeten.) A fejlesztés idején még senki nem gondolt állatkertre. Már csak azért sem, mert a terület sokszorosan rászolgált régi elnevezésére (Nyulak szigete); az elszaporodó nyulak pedig egyre nagyobb károkat okoztak az 1920-as évektől. A sziget egykori főkertészétől, Kunsch Antaltól tudható, hogy komoly vérengzés előzte meg az 1927-es átalakításokat. „A szigeten dolgozó kb. 200 fő kubikus, és a kerti munkások csatárláncban felállva, a vad­őr riasztó lövései segítségével az északi csúcs irányába, a Dunába űzték az állatokat” – emlékezett vissza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.