helyrajzi szám

Margitszigeti Kisállatkert

Lokál

A hatvanas évekre sikerült olyan körülményeket teremteni, amelyek még a harmincas évek végi aranykornál is fényesebbek voltak.

„Előkészítettük az ideiglenes férőhelyeket, ma pedig egyenként befogtuk a Margitszigeti Kisállatkertben lakó mintegy száztíz állatot, beládáztuk, becsomagoltuk őket, és mindegyiküket beszállítottuk ideiglenes helyükre” – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert szeptember 18-án, pár nappal az árvíz tetőzése előtt. A 2006-os és a 2013-as árvíz idején is hasonlóképpen jártak el – a margitszigeti szarvasokat, gólyákat, vadkacsákat és a többieket huszonkét éve bízták az állatkert gondjaira. A korábban vadasparknak nevezett létesítmény ugyanolyan kötelező látványosság a Margitszigeten, mint a víztorony vagy a zenélő kút. Ha nem lenne, hiányozna.

A sziget bérlői, majd tulajdonosai a 18. század végétől Habsburg főhercegek voltak. Okkal gondolnánk, hogy már az ő idejükben létesült itt valamiféle állatkert, de nincsenek erre utaló emlékek. Elképzelhető, hogy pávák sétáltak az ösvényeken és nyulak ugráltak a bokrok közt, de nagyobb állatsereglet nem volt. A szigetet 1908-ban vásárolta meg József főhercegtől a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, de nyolc évvel korábban már megépült a Margit hídi bejáró, a víztornyot 1911-ben adták át, ám a mai térszerkezet 1927 után alakult ki, miután az 50 holdas, nagyszabású parkosítás mellett kiépítették a víz- és csatornahálózatot, a sétányokat, és egy autóutat is. (1928-ig lóvasút közlekedett a Margit-szigeten.) A fejlesztés idején még senki nem gondolt állatkertre. Már csak azért sem, mert a terület sokszorosan rászolgált régi elnevezésére (Nyulak szigete); az elszaporodó nyulak pedig egyre nagyobb károkat okoztak az 1920-as évektől. A sziget egykori főkertészétől, Kunsch Antaltól tudható, hogy komoly vérengzés előzte meg az 1927-es átalakításokat. „A szigeten dolgozó kb. 200 fő kubikus, és a kerti munkások csatárláncban felállva, a vad­őr riasztó lövései segítségével az északi csúcs irányába, a Dunába űzték az állatokat” – emlékezett vissza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.