helyrajzi szám

Gomba

Lokál

A végállomás átadására majd’ féléves csúszással, 1942. december 28-án került sor.

„Néhány nap óta a körtéren serény munka folyik: a régi végállomás mögött elterült gyermekjátszóteret és parkot eltüntették. Kivágták a fákat és a helyenként másfél méter mélyen fekvő teret teljesen feltöltötték. Amint az odahordott földmennyiség lesüppedt már, a Beszkárt azonnal megkezdi az új pályaudvar építkezését” – írta 1941. december 19-én a Nemzeti Ujság. A cikk hangvétele egyértelműen arra utalt, hogy olyasmi készül Budán, ami büszkeségre adhat okot; a Beszkárt, azaz a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság a villamosközlekedés egyszerűsödését és felgyorsítását remélte az új végállomástól.

Az ekkor még Horthy Miklós nevét viselő körtér több pontján voltak villamos-végállomások, de az új forgalmi építmény kialakításának igénye nemcsak az egységesítés miatt fogalmazódott meg. Az új „pályaudvar” elsősorban az 1899-től közlekedő budafoki (nagytétényi, törökbálinti) HÉV-eknek épült, amelyeknek eredetileg a Gellért téren volt a végállomásuk, és mivel a körtérig tartó szakaszon ugyanazt a pályát használták, mint a villamosok, mindennaposak voltak a torlódások, fennakadások. Nem beszélve arról, hogy voltak olyan hangok is, hogy a Gellért téri HÉV-végállomás zavarja a szálló és fürdő vendégeinek nyugalmát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.