helyrajzi szám

Pincemunkás / Lopót tartó borász

Lokál

Kevés olyan borvidék van, amelynek az aranykora azután kezdődött, hogy az utolsó szőlőszemet is elvitte az ördög.

Budafokon az 1880-as évekig álltak a tőkék, de jött a filoxérajárvány, amely az évtized végére akkora károkat okozott, hogy rövid időn belül odalett évszázadok munkája. Az 1886-ig Promontornak nevezett településnek azonban nem csak szőlőhegye volt, de a bor tárolására kiválóan alkalmas pincerendszere is, amelyet állítólag még a rómaiak kezdtek kiépíteni. Ehhez jött a korszerű feldolgozóipar, illetve a tökéletes elhelyezkedés (Budapest szomszédsága) és az infra­struktúra (vasút, hajó), amit hamar felismertek a távoli gazdák, és a pusztulást követően mindenfelől elkezdték idehordani a szőlőt. A borok már Budafokon készültek, és az itteni pincékben tárolták, míg el nem vitte őket a vonat vagy a hajó. A századfordulón jól megfértek Budafokon a kisebb borászatok és az olyan hatalmasra nőtt cégek, mint a Törley pezsgőgyár, de készültek itt mindenféle egyéb szeszes italok, törkölypálinka, brandy és vermut, még sörfőzdéknek is jutott hely. 1901-ben pincemesteri szakiskolát alapítottak.

Budafokot okkal nevezték a bor fővárosának, s míg a minőségi korszak a II. világháborúig tartott, az ezt követő államosítás a mennyiség diadalát hozta el. „A nagyüzemi szőlőfeldolgozó és borászati üzemek ugyanis csak a kémiai és mikrobiológiai kutatási eredmények alapján lesznek képesek nagy tömegű, egységes minőségű, tökéletes borokkal ellátni a fogyasztók igényeit – írta 1955-ben a jeles vegyészmérnök, Soós István, akinek a nevét ma a pincemesteri szakiskola viseli, bár valószínűleg nem ezért a kijelentéséért. Ezzel ugyanis a szakember azt állította, hogy a tudományos alapokon működő nagyüzemi borfeldolgozás, az ún. borkombinátok működése nem csak a mennyiséget növeli, de a minőséget is javítja. Ám ezt csak azok a kezdők hihették el, akik a háború előtt nem ittak bort. Viszont a tudománynak, azaz a vegyészetnek hála, a bor mennyiségét már az aktuális szőlőtermés sem befolyásolta, ezért a növekedés folyamatos volt. A hetvenes évek eleji statisztikák alapján Budafokon is okkal gondolták, hogy a csúcsra érkeztek, ezért a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének vezetése arra jutott, hogy a nagyszerű eredményeket művészi eszközökkel is kifejezésre kell juttatni. Az addig inkább emléktáblákkal és mellszobrokkal kitűnő 34 éves szobrászt, Janzer Frigyest bízták meg, hogy a Budafok főútjának számító Kossuth Lajos utca végében álló kis parkot egész alakos bronzszoborral tegye emlékezetessé. A Pincemunkás című alkotás azt a pillanatot örökíti meg, amikor a borász szakember a lopóját magasba tartva, szemrevételezéssel ellenőrzi annak tartalmát. Az arányos, korrekt kivitelű, ám nem különösebben emlékezetes alak a hagyományokat kötény viselésével juttatja kifejezésre, de sildes sapkája („Lenin-sapka”) mégis gyárimunkás-jelleget ad a figurának. A szobor felállítását, „az állami borászat fenn­állásának 25. évfordulójához” időzítették 1974. július 3-án. Az eseményen a tröszt vezérigazgatója arról szónokolt, hogy a munkásszobor felállításával nemcsak a XXII. kerület szépül, de egy „ősi foglalkozást” is megörökítenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.