helyrajzi szám

Arany János szobra

Lokál

Öt hónapos restaurálás után, 2018. január 31-én került vissza Arany János szobra a Nemzeti Múzeum elé, de csak azzal keltett feltűnést, ahogy a daru a magasba emelte.

A költőt és hőseit, Toldi Miklóst és Rozgonyi Piroskát megörökítő emlékmű Budapest legnagyobb köztéri szobrai közé tartozik, a főváros szívében helyezték el, mégsem vált hűtőmágneses, dísztányéros nevezetességgé. Arany János olyan szerencsétlenül, elveszetten ül bronzba öntve a múzeum előtt, hogy annál még a szobor keletkezéstörténete is érdekesebb.

Petőfi Sándor szobrát 1882. október 15-én leplezték le, Arany János egy héttel később halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia – amelynek Arany a titkára volt – már a temetés előtt felállított egy illetékes bizottságot, és gyűjtést kezdeményezett szobor­állítás céljából. Az Arany-emlékműre elkülönített alap első tétele az az 500 forint volt, amely a Petőfi-szobor ugyancsak közadakozásból összegyűjtött összegéből megmaradt. Egy év alatt annyi pénz gyűlt össze, hogy abból egy komplett szoborcsoport is kijött volna. Ugyanekkor az akadémiai szoborbizottság sem tétlenkedett, már 1883. november 21-én eldöntötték a legfontosabb kérdéseket. „A bizottságban hosszú és élénk vita fejlődött ki a legkülönfélébb kérdések fölött és e közben a legsajátságosabb nézetek merültek fel. Végre a bizottság a következőkben állapodott meg: 1. A helyre nézve, ahol Arany János szobra felállítandó lesz a múzeum előtti tért fogadták el. 2. A szobor alakja ülő lesz. 3. A szoborra általános pályázatot hirdetnek, melyben részt vehet minden bel- és külföldi szobrász” – számolt be a bizottság üléséről a Budapesti Hirlap, nem is sejtve, mily bonyodalmakat tartogat a jövő. Hiába gyűlt össze a vártnál gyorsabban a kellő összeg, és szavazták meg a legfontosabbakat, a helyszín kiválasztása nem nyerte el mindenkinek a tetszését, a döntést a bizottság befolyásos tagjai megfúrták. A következő hónapokban a legváltozatosabb szoborhelyek merültek fel az Erzsébet tértől a Ferenciek terén át a budai várig, ugyanakkor a Nemzeti Múzeum támogatói külön-külön is összevesztek azon, hogy a múzeum kertjének melyik részén legyen az emlékhely; Ybl Miklós azzal állt elő, hogy a szobor a múzeum lépcsőjén álljon. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy 1884 tavaszán a főváros is létrehozott egy szoborállító bizottságot, szerintük Arany Jánosnak a Népszínház előtt kialakítandó téren (vagyis a mai Blaha Lujza téren) lett volna jó a helye. Ám egy évvel később az „eredeti” bizottság úgy döntött, hogy az Erzsébet téren legyen a szobor – ezt a főváros nem engedélyezte. Újabb viták kezdődtek, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés úgy próbált lezárni, hogy 1886. június 18-án hivatalosan megszavazta, hogy a Népszínház előtti térre kerüljön a műtárgy. Válaszlépésként az akadémiai bizottságnál előkeresték az 1883-as első határozatot a Nemzeti Múzeummal, és érvényesnek nyilvánították. Az értelmetlen huzavona több mint két évig tartott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.