helyrajzi szám

Arany János szobra

Lokál

Öt hónapos restaurálás után, 2018. január 31-én került vissza Arany János szobra a Nemzeti Múzeum elé, de csak azzal keltett feltűnést, ahogy a daru a magasba emelte.

A költőt és hőseit, Toldi Miklóst és Rozgonyi Piroskát megörökítő emlékmű Budapest legnagyobb köztéri szobrai közé tartozik, a főváros szívében helyezték el, mégsem vált hűtőmágneses, dísztányéros nevezetességgé. Arany János olyan szerencsétlenül, elveszetten ül bronzba öntve a múzeum előtt, hogy annál még a szobor keletkezéstörténete is érdekesebb.

Petőfi Sándor szobrát 1882. október 15-én leplezték le, Arany János egy héttel később halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia – amelynek Arany a titkára volt – már a temetés előtt felállított egy illetékes bizottságot, és gyűjtést kezdeményezett szobor­állítás céljából. Az Arany-emlékműre elkülönített alap első tétele az az 500 forint volt, amely a Petőfi-szobor ugyancsak közadakozásból összegyűjtött összegéből megmaradt. Egy év alatt annyi pénz gyűlt össze, hogy abból egy komplett szoborcsoport is kijött volna. Ugyanekkor az akadémiai szoborbizottság sem tétlenkedett, már 1883. november 21-én eldöntötték a legfontosabb kérdéseket. „A bizottságban hosszú és élénk vita fejlődött ki a legkülönfélébb kérdések fölött és e közben a legsajátságosabb nézetek merültek fel. Végre a bizottság a következőkben állapodott meg: 1. A helyre nézve, ahol Arany János szobra felállítandó lesz a múzeum előtti tért fogadták el. 2. A szobor alakja ülő lesz. 3. A szoborra általános pályázatot hirdetnek, melyben részt vehet minden bel- és külföldi szobrász” – számolt be a bizottság üléséről a Budapesti Hirlap, nem is sejtve, mily bonyodalmakat tartogat a jövő. Hiába gyűlt össze a vártnál gyorsabban a kellő összeg, és szavazták meg a legfontosabbakat, a helyszín kiválasztása nem nyerte el mindenkinek a tetszését, a döntést a bizottság befolyásos tagjai megfúrták. A következő hónapokban a legváltozatosabb szoborhelyek merültek fel az Erzsébet tértől a Ferenciek terén át a budai várig, ugyanakkor a Nemzeti Múzeum támogatói külön-külön is összevesztek azon, hogy a múzeum kertjének melyik részén legyen az emlékhely; Ybl Miklós azzal állt elő, hogy a szobor a múzeum lépcsőjén álljon. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy 1884 tavaszán a főváros is létrehozott egy szoborállító bizottságot, szerintük Arany Jánosnak a Népszínház előtt kialakítandó téren (vagyis a mai Blaha Lujza téren) lett volna jó a helye. Ám egy évvel később az „eredeti” bizottság úgy döntött, hogy az Erzsébet téren legyen a szobor – ezt a főváros nem engedélyezte. Újabb viták kezdődtek, amelyeket a Fővárosi Közgyűlés úgy próbált lezárni, hogy 1886. június 18-án hivatalosan megszavazta, hogy a Népszínház előtti térre kerüljön a műtárgy. Válaszlépésként az akadémiai bizottságnál előkeresték az 1883-as első határozatot a Nemzeti Múzeummal, és érvényesnek nyilvánították. Az értelmetlen huzavona több mint két évig tartott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.