helyrajzi szám

Mackó úrfi és róka koma

Lokál

„Mikor leértek a hegyről, villamosra ültek s átmentek a pesti oldalra. Hát, amint a Margithídon megy át velük a villamos, Maczkó úr megcsóválta a fejét, aztán megdörzsöli a szemét s így szól: – Bökjön oldalba, sógor, hadd lám, ébren vagyok-e?”

 

Az idézet a századfordulón, de még az 1930-as években sem szorult volna magyarázatra. Sebők Zsigmond meséinek címszereplőjét, Mackó urat akkoriban mindenki ismerte, aki olvasni tudott Magyarországon. 1893-tól több mint huszonöt éven át – a szerző 1916-ban bekövetkezett halála után is – hatalmas példányszámban jelentek meg a földbirtokos medve utazásairól szóló könyvek. A siker kulcsa elsősorban az volt, hogy Sebők nem csak a mesékben szokásos emberi tulajdonságokkal ruházta fel hősét; Mackó úr már-már valóságos emberként működött. „Benne egy nagy költő öntudatlanul a magyar földesúr és gazda, a magyar vidéki ember kedves játszi karikatúráját adta. Mackó úr a magyar Till Eulenspiegel vagy Tartarini Tarascon, Mackó úr Göre Gábor II. És ez adta sikerét” – állapította meg Az Est szerzője már a harmincas években, bár a teljességhez tartozik, hogy Sebők nevet váltott, így Mackó úr 1912-től Dörmögő Dömötör néven szerepelt. Ám a kiadónak nem kellett magyarázkodnia, a szerző ugyanis beleírta az aktuális mesébe azt is, hogy Mackó úr okmánybélyeggel ellátott kérelmet nyújtott be, és hivatalos belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg a nevét.

Dörmögő Dömötör „halhatatlansága” közismert: 1957-ben a Magyar Úttörők Szövetsége ezt a nevet találta ki (vagy lopta el) az akkori egyetlen, 3–7 éves korosztálynak szóló gyereklap számára. Amely ma is megjelenik, bár a címen kívül semmi köze nincs Sebők Zsigmondhoz – ahogy korábban sem volt. Ám Dörmögővel ellentétben Mackó úr „alanyi jogon” kapott útlevelet az örökkévalóságba. 1932-ben a főváros Maugsch Gyula szobrászművészt kérte fel, hogy a bronzba öntött mesefigurával állítson emléket a szerzőnek. A megrendelők nem kockáztattak, Maugsch pedig megbízható művésznek számított. Aki már fiatalkorában belenyugodott abba, hogy nem lesz belőle világhírű alkotó, ezért berlini tanulmányai során inkább a tisztes jövedelemmel kecsegtető állatszobrászat felé fordult. Maugsch Gyula az 1910-es évek elején mesterként tért vissza Budapestre, ahol az akkoriban újjáépített állatkert számított leginkább a munkájára; legismertebb műve is itt született: a főbejárat négy elefántja, illetve a bejárat tornyát őrző jegesmedvék. A szobrász az 1. világháborút követően síremlékek és hősi emlékművek felé fordult, ám hogy ne vesszen kárba a korábbi szaktudása sem, a hősök emléke gyakran öltött testet különféle kőoroszlánokban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”