helyrajzi szám

UV

Lokál

A hazai járműipar az 1930-as évek végén jutott el a korszerű villamosig.

A Ganz 1939-ben készítette el – amerikai példák nyomán – a TM típusjelű négytengelyes motorkocsit, amely a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt., azaz a Beszkárt megrendelésére készült. A motorkocsi egy 75 darabos megrendelés első példányaként született a társaság úgynevezett beruházó programjának keretében, de ugyanakkor a Beszkárt egy csomó régi villamost is átalakított, köztük 1897-es évjáratú kocsikat. A felújítási program és a járműbeszerzés azután sem állt le, hogy Magyarország belépett a második világháborúba. A TM-széria utolsó darabjait 1943-ban szállították. A villamosokat az utasok Stukának nevezték el a német vadászgépek után.

A háború alatt és után sok villamos használhatatlanná vált, és a beruházó programot sem indították újra. Az ostrom alatt tönkretett hálózatot 1947-re sikerült többé-kevésbé helyreállítani, ám a járműhiány kaotikus állapotokat okozott csúcsforgalom idején. Új villamosokra lett volna szükség, a Ganznak azonban nem csak kapacitása nem volt erre, hiányoztak az importalkatrészek is. A gyár 1948-ban, a Budapesti Nemzetközi Vásárra előállt ugyan egy három tagból álló, vadonat­új villamosszerelvénnyel, ám e prototípus valójában három, „hadirokkant” Stuka összekapcsolása volt. A szerelvény műszaki újdonságát a távvezérelt ajtók jelentették; ez volt az első alkalom Magyarországon, hogy a járművezető mindhárom kocsi ajtaját képes volt nyitni és zárni. A szerelvény később menetrend szerint is közlekedett (számos átalakítás után egészen 2000-ig), a szerelők azért adták neki a Szellem nevet, mert gyakran előfordult, hogy az este még hibátlannak látszó jármű a kocsiszínben „magától” elromlott, és reggel nem lehetett forgalomba adni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.