helyrajzi szám

UV

Lokál

A hazai járműipar az 1930-as évek végén jutott el a korszerű villamosig.

A Ganz 1939-ben készítette el – amerikai példák nyomán – a TM típusjelű négytengelyes motorkocsit, amely a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt., azaz a Beszkárt megrendelésére készült. A motorkocsi egy 75 darabos megrendelés első példányaként született a társaság úgynevezett beruházó programjának keretében, de ugyanakkor a Beszkárt egy csomó régi villamost is átalakított, köztük 1897-es évjáratú kocsikat. A felújítási program és a járműbeszerzés azután sem állt le, hogy Magyarország belépett a második világháborúba. A TM-széria utolsó darabjait 1943-ban szállították. A villamosokat az utasok Stukának nevezték el a német vadászgépek után.

A háború alatt és után sok villamos használhatatlanná vált, és a beruházó programot sem indították újra. Az ostrom alatt tönkretett hálózatot 1947-re sikerült többé-kevésbé helyreállítani, ám a járműhiány kaotikus állapotokat okozott csúcsforgalom idején. Új villamosokra lett volna szükség, a Ganznak azonban nem csak kapacitása nem volt erre, hiányoztak az importalkatrészek is. A gyár 1948-ban, a Budapesti Nemzetközi Vásárra előállt ugyan egy három tagból álló, vadonat­új villamosszerelvénnyel, ám e prototípus valójában három, „hadirokkant” Stuka összekapcsolása volt. A szerelvény műszaki újdonságát a távvezérelt ajtók jelentették; ez volt az első alkalom Magyarországon, hogy a járművezető mindhárom kocsi ajtaját képes volt nyitni és zárni. A szerelvény később menetrend szerint is közlekedett (számos átalakítás után egészen 2000-ig), a szerelők azért adták neki a Szellem nevet, mert gyakran előfordult, hogy az este még hibátlannak látszó jármű a kocsiszínben „magától” elromlott, és reggel nem lehetett forgalomba adni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.