helyrajzi szám

UV

Lokál

A hazai járműipar az 1930-as évek végén jutott el a korszerű villamosig.

A Ganz 1939-ben készítette el – amerikai példák nyomán – a TM típusjelű négytengelyes motorkocsit, amely a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt., azaz a Beszkárt megrendelésére készült. A motorkocsi egy 75 darabos megrendelés első példányaként született a társaság úgynevezett beruházó programjának keretében, de ugyanakkor a Beszkárt egy csomó régi villamost is átalakított, köztük 1897-es évjáratú kocsikat. A felújítási program és a járműbeszerzés azután sem állt le, hogy Magyarország belépett a második világháborúba. A TM-széria utolsó darabjait 1943-ban szállították. A villamosokat az utasok Stukának nevezték el a német vadászgépek után.

A háború alatt és után sok villamos használhatatlanná vált, és a beruházó programot sem indították újra. Az ostrom alatt tönkretett hálózatot 1947-re sikerült többé-kevésbé helyreállítani, ám a járműhiány kaotikus állapotokat okozott csúcsforgalom idején. Új villamosokra lett volna szükség, a Ganznak azonban nem csak kapacitása nem volt erre, hiányoztak az importalkatrészek is. A gyár 1948-ban, a Budapesti Nemzetközi Vásárra előállt ugyan egy három tagból álló, vadonat­új villamosszerelvénnyel, ám e prototípus valójában három, „hadirokkant” Stuka összekapcsolása volt. A szerelvény műszaki újdonságát a távvezérelt ajtók jelentették; ez volt az első alkalom Magyarországon, hogy a járművezető mindhárom kocsi ajtaját képes volt nyitni és zárni. A szerelvény később menetrend szerint is közlekedett (számos átalakítás után egészen 2000-ig), a szerelők azért adták neki a Szellem nevet, mert gyakran előfordult, hogy az este még hibátlannak látszó jármű a kocsiszínben „magától” elromlott, és reggel nem lehetett forgalomba adni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.