helyrajzi szám

Fehér úti víztorony

Lokál

Budapesten legalább három olyan víztorony van – a margitszigeti, a svábhegyi és az újpesti –, amelyek közül bármelyiket örömmel befogadná egy látványosságokban szegény település.

Mindhárom a tízes évek elején, 1911–1912-ben épült, de ugyanekkor adták át azt a tornyot is az Örs vezér teréhez közel, a Fehér úton, amely szinte mindenben eltér a felsoroltaktól. A margitszigeti víztoronyról azt írták megnyitása idején, hogy „olyan karcsúságban tartották, amellyel teljesen elvették annak kolosszus jellegét”, az újpesti egyből a város szimbóluma lett, a Fehér útiról legfeljebb azt írhatták volna, hogy lapos és robusztus, építésekor nem bajlódtak felesleges látványelemekkel, művészkéz nem érintette. Mégis páratlan emlékműként tekinthetnénk rá, mivel ez az egyetlen megmaradt építészeti emléke a hazai repülés hőskorának.

A víztorony környéke, a Kerepesi út–Fehér út–Éles sarok által határolt terület a századfordulón lovassági gyakorlótér volt, de a honvédség 1909-ben megengedte a Magyar Aero Clubnak, hogy itt építse fel első repülőterét. A területet nem hivatalosan Rákosmezőnek nevezték, ám arra senki nem vett volna mérget, hogy itt rendezték a híres középkori országgyűléseket is. A megnyitóünnepségen, 1909. október 17-én a világ leghíresebb pilótája, Louis Blériot volt a főszereplő, aki pár hónappal korábban átrepülte a La Manche-csatornát. Blériot Rákosmező egén sem vallott szégyent, műsorával nemcsak a nézősereget nyűgözte le, de a sajtó képviselőit is. „A kultúrérzések legnagyobbja: a bizonyosság, hogy repülni tudunk. (…) Talán úgy, mint a legendás turulmadár, amelynek gondolkodó feje van, vezérlő lelke, parancsoló akarata. Valamikor elhozta ezt az árva nemzetet messze Ázsiából, s ezer veszedelmen keresztül új hazába vezette” – írta Az Ujság tudósítója, és a hős francia repülésétől megrészegülve jutott arra a következtetésre, hogy „itt van újra a Turul, a honalapító madár, amely új hazába vezeti az emberiséget”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."