helyrajzi szám

Centenáriumi emlékmű

Budapest történetében az 1973-as év különös jelentőséggel bírt.

A főváros alapításának centenáriumát nemcsak ünnepségekkel, de számos beruházással is emlékezetessé tették: alul- és felüljárók, mozik és művelődési házak épültek, nagyszabású felújítások kezdődtek, felpörgött a lakótelep-építés. Az alkalomhoz köthető az új fogaskerekű és az új kisföldalatti átadása is, s a BKV ekkor már százasával vásárolta az Ikarusokat.

Újpalota még nem épült meg teljesen, de azt már 1973-ban is tudni lehetett, hogy a hatalmas elvárások, amelyek a lakótelep építését megelőzték, meglehetősen eltúlzottak. Az 1969-es rajtnál még azt beszélték, hogy Budapest legkorszerűbb városnegyedét építik fel az egykori mezőgazdasági területen, az ideköltöző lakók viszont azt tapasztalhatták, hogy a szovjet házgyári technológia alapján épült lakások csak papíron komfortosak. „Az idén 1300 otthont adnak át, s 1975-re minden tervezett ház felépül. A 12 700 lakásban körülbelül félszázezer ember él majd. S a jövő? Már elkészült az átlós földalatti terve. A metró Budafokról jövet eléri majd Újpalotát is.” Ez az 1980-as években újabb nagy fejlődést indít majd el – jósolta az Esti Hírlap 1974 februárjában.

Az első állítás szerénynek bizonyult, több mint 15 ezer lakás épült a hetvenes évek derekáig, az „átlós földalatti” ötven év elteltével is merész álomnak tűnik. Ahogy merész álom maradt a lakótelep „központjába”, a Nyírpalota út (akkor Hevesi Gyula út) és a Zsókavár utca határolta területre elképzelt újpalotai nagyáruház, illetve szabadidőközpont és mozi is. Ehelyett az újpalotaiaknak a 2001 óta Fő térnek nevezett helyszínen egy parkkal és egy műtárggyal kellett beérniük, utóbbit 1974. augusztus 19-én leplezték le.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.