helyrajzi szám

Frankel Leó út 20.

Lokál

1913-ban a sajtó is beszámolt két építész, Werner Frigyes és Löllbach Kálmán vívó párbajáról, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egyletben dúló „áldatlan kenyér- és személyi harc” folyományának neveztek.

„Az egylet kebelében reformpárt alakult (…) az a panaszuk, hogy az egyesület élén állók elzárják a tagok nagy részét az érvényesülés elől és klikkszerűen intézik el az egylet ügyeit” – írta Az Ujság, hozzátéve, hogy a párbaj közvetlen előzménye az volt, hogy „a vita hevében Werner mellbe lökte Löllbachot”. Az össze­csapás a „reformpárti” sértett fölényes győzelmével zárult, tizennyolcszor vágta meg Wernert, aki egyszer sem volt erre képes. De Löllbach nem csak a páston győzte le ellenfelét. A 1910-es évek elején, korszerű és megbízható mesterként sorra kapta a munkákat, jóval többet, mint Werner, akinek a terveiből hiányzott a fantázia és a kreativitás. Jó példa erre az 1912-ben épült, Goll Nándorral közösen tervezett lakóháza a Fő utca 19. szám alatt, amely szinte láthatatlan.

De nincs is olyan messze innen a Frankel Leó út 20., amely Löllbach tervei alapján, két évvel hamarabb épült, mégis teljesen más korszakot testesít meg. Egyértelműen a szecesszió jegyében született, ez azonban nem jelent színes forgatagot, az ornamentika túlburjánzását. A fehér homlokzatú, négyemeletes lakóház a visszafogott elegancia iskolapéldája. Ácsolt sátortetőzete, a különféle mértani alakzatokat formáló ablakai, és a belső udvar szinte „hullámzó” falai Lechner Ödön jellegzetes épületeit juttatják az eszünkbe, bár a Lechner-épületeknél jóval szerényebb. De még az is lehet, hogy Löllbach nem esztétikai megfontolásokból, sokkal inkább anyagi okokból döntött az egyszerűbb megoldások mellett. Valamelyest erre utal a homlokzaton elhelyezett három dombormű – a két szélső medvén lovagló gyerekeket, a középső medvék közt ácsorgó gyereket ábrázol –, amelyek művészeti értéke erősen kétséges. De még ezzel együtt is kellemes látnivaló a Frankel Leó úti (korábban Zsigmond utcai) épület, ahová már az átadás után híres lakó költözött.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.