helyrajzi szám

Frankel Leó út 20.

Lokál

1913-ban a sajtó is beszámolt két építész, Werner Frigyes és Löllbach Kálmán vívó párbajáról, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egyletben dúló „áldatlan kenyér- és személyi harc” folyományának neveztek.

„Az egylet kebelében reformpárt alakult (…) az a panaszuk, hogy az egyesület élén állók elzárják a tagok nagy részét az érvényesülés elől és klikkszerűen intézik el az egylet ügyeit” – írta Az Ujság, hozzátéve, hogy a párbaj közvetlen előzménye az volt, hogy „a vita hevében Werner mellbe lökte Löllbachot”. Az össze­csapás a „reformpárti” sértett fölényes győzelmével zárult, tizennyolcszor vágta meg Wernert, aki egyszer sem volt erre képes. De Löllbach nem csak a páston győzte le ellenfelét. A 1910-es évek elején, korszerű és megbízható mesterként sorra kapta a munkákat, jóval többet, mint Werner, akinek a terveiből hiányzott a fantázia és a kreativitás. Jó példa erre az 1912-ben épült, Goll Nándorral közösen tervezett lakóháza a Fő utca 19. szám alatt, amely szinte láthatatlan.

De nincs is olyan messze innen a Frankel Leó út 20., amely Löllbach tervei alapján, két évvel hamarabb épült, mégis teljesen más korszakot testesít meg. Egyértelműen a szecesszió jegyében született, ez azonban nem jelent színes forgatagot, az ornamentika túlburjánzását. A fehér homlokzatú, négyemeletes lakóház a visszafogott elegancia iskolapéldája. Ácsolt sátortetőzete, a különféle mértani alakzatokat formáló ablakai, és a belső udvar szinte „hullámzó” falai Lechner Ödön jellegzetes épületeit juttatják az eszünkbe, bár a Lechner-épületeknél jóval szerényebb. De még az is lehet, hogy Löllbach nem esztétikai megfontolásokból, sokkal inkább anyagi okokból döntött az egyszerűbb megoldások mellett. Valamelyest erre utal a homlokzaton elhelyezett három dombormű – a két szélső medvén lovagló gyerekeket, a középső medvék közt ácsorgó gyereket ábrázol –, amelyek művészeti értéke erősen kétséges. De még ezzel együtt is kellemes látnivaló a Frankel Leó úti (korábban Zsigmond utcai) épület, ahová már az átadás után híres lakó költözött.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.