helyrajzi szám

Frankel Leó út 20.

Lokál

1913-ban a sajtó is beszámolt két építész, Werner Frigyes és Löllbach Kálmán vívó párbajáról, amelyet a Magyar Mérnök és Építész Egyletben dúló „áldatlan kenyér- és személyi harc” folyományának neveztek.

„Az egylet kebelében reformpárt alakult (…) az a panaszuk, hogy az egyesület élén állók elzárják a tagok nagy részét az érvényesülés elől és klikkszerűen intézik el az egylet ügyeit” – írta Az Ujság, hozzátéve, hogy a párbaj közvetlen előzménye az volt, hogy „a vita hevében Werner mellbe lökte Löllbachot”. Az össze­csapás a „reformpárti” sértett fölényes győzelmével zárult, tizennyolcszor vágta meg Wernert, aki egyszer sem volt erre képes. De Löllbach nem csak a páston győzte le ellenfelét. A 1910-es évek elején, korszerű és megbízható mesterként sorra kapta a munkákat, jóval többet, mint Werner, akinek a terveiből hiányzott a fantázia és a kreativitás. Jó példa erre az 1912-ben épült, Goll Nándorral közösen tervezett lakóháza a Fő utca 19. szám alatt, amely szinte láthatatlan.

De nincs is olyan messze innen a Frankel Leó út 20., amely Löllbach tervei alapján, két évvel hamarabb épült, mégis teljesen más korszakot testesít meg. Egyértelműen a szecesszió jegyében született, ez azonban nem jelent színes forgatagot, az ornamentika túlburjánzását. A fehér homlokzatú, négyemeletes lakóház a visszafogott elegancia iskolapéldája. Ácsolt sátortetőzete, a különféle mértani alakzatokat formáló ablakai, és a belső udvar szinte „hullámzó” falai Lechner Ödön jellegzetes épületeit juttatják az eszünkbe, bár a Lechner-épületeknél jóval szerényebb. De még az is lehet, hogy Löllbach nem esztétikai megfontolásokból, sokkal inkább anyagi okokból döntött az egyszerűbb megoldások mellett. Valamelyest erre utal a homlokzaton elhelyezett három dombormű – a két szélső medvén lovagló gyerekeket, a középső medvék közt ácsorgó gyereket ábrázol –, amelyek művészeti értéke erősen kétséges. De még ezzel együtt is kellemes látnivaló a Frankel Leó úti (korábban Zsigmond utcai) épület, ahová már az átadás után híres lakó költözött.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.