Közraktár utca 30.

Károlyi Sándor nevéhez kötődik Újpest urbanizációja és a pesti lóvasút megindítása. A gróf azonban a magyar mezőgazdaság modernizációjában is jelentős szerepet játszott. 1896-ban alapította meg a Magyar Gazdaszövetséget, a kis- és középbirtokosok érdekvédelmi szervezetét, amely a szövetkezeti működési forma legfőbb szószólójává vált.

1898-ban létrehozták a Hangya Szövetkezeti Központ nevű társulást, amely mozgalmat indított a falusi szövetkezetek alakulása érdekében. E szövetkezetek tagjai a Hangya bolthálózatában tudták értékesíteni termékeiket, és a gazdaszövetség révén kedvező feltételű hitelhez is juthattak. De a Hangya nemcsak a forgalmazókat segítette, hanem a vásárlókat is; az „olcsó és becsületes” kiszolgálás mellett azonban célul tűzték ki azt is, hogy „az elmaradt falusi né­pet hozzáneveljék a modern üzleti élethez, hiányzó kereskedelmi érzékét kifejlesszék s ekként felvértezzék minden kizsákmányoló szándékkal szemben”.

A Hangya Szövetkezeti Központ hálózatához az alakulás évében még csak tizenhét szövetkezet csatlakozott. Minden bizonnyal jó példával jártak elöl, ugyanis 1900-ban a századik, 1905-ben pedig az ötszázadik Hangya szövetkezet megalakulását ünnepelhették. A páratlan növekedésnek köszönhetően a központ vagyona megsokszorozódott, 1904-ben könnyedén vásárolhattak egy 623 négyszögöles telket a Boráros tér és a Közraktár utca sarkán, amelyre négyemeletes bérházat és reprezentatív, háromszintes áruházat építettek. A bérház pincéjében és földszintjén a raktárak, az első emeleten a szövetkezet irodái kaptak helyet, ezért ezt a házat tekintették a Hangya székházának is. A tulajdonosok 1906 nyarán költözhettek. Az áruházban elsősorban kisgépeket, szerszámokat, zsákokat, gyomirtó szereket és vetőmagot árusítottak.