helyrajzi szám

Közraktár utca 30.

Lokál

Károlyi Sándor nevéhez kötődik Újpest urbanizációja és a pesti lóvasút megindítása. A gróf azonban a magyar mezőgazdaság modernizációjában is jelentős szerepet játszott. 1896-ban alapította meg a Magyar Gazdaszövetséget, a kis- és középbirtokosok érdekvédelmi szervezetét, amely a szövetkezeti működési forma legfőbb szószólójává vált.

1898-ban létrehozták a Hangya Szövetkezeti Központ nevű társulást, amely mozgalmat indított a falusi szövetkezetek alakulása érdekében. E szövetkezetek tagjai a Hangya bolthálózatában tudták értékesíteni termékeiket, és a gazdaszövetség révén kedvező feltételű hitelhez is juthattak. De a Hangya nemcsak a forgalmazókat segítette, hanem a vásárlókat is; az „olcsó és becsületes” kiszolgálás mellett azonban célul tűzték ki azt is, hogy „az elmaradt falusi né­pet hozzáneveljék a modern üzleti élethez, hiányzó kereskedelmi érzékét kifejlesszék s ekként felvértezzék minden kizsákmányoló szándékkal szemben”.

A Hangya Szövetkezeti Központ hálózatához az alakulás évében még csak tizenhét szövetkezet csatlakozott. Minden bizonnyal jó példával jártak elöl, ugyanis 1900-ban a századik, 1905-ben pedig az ötszázadik Hangya szövetkezet megalakulását ünnepelhették. A páratlan növekedésnek köszönhetően a központ vagyona megsokszorozódott, 1904-ben könnyedén vásárolhattak egy 623 négyszögöles telket a Boráros tér és a Közraktár utca sarkán, amelyre négyemeletes bérházat és reprezentatív, háromszintes áruházat építettek. A bérház pincéjében és földszintjén a raktárak, az első emeleten a szövetkezet irodái kaptak helyet, ezért ezt a házat tekintették a Hangya székházának is. A tulajdonosok 1906 nyarán költözhettek. Az áruházban elsősorban kisgépeket, szerszámokat, zsákokat, gyomirtó szereket és vetőmagot árusítottak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.