Újságíró
1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.
Az 1933. március 24-én életbe lépett német felhatalmazási törvény lehetőséget teremtett Adolf Hitler kancellárnak és kormányának arra, hogy felszámolja a weimari demokrácia maradékát is.
Immár a hivatalos maginflációs adatok szerint is két számjegyű a drágulás Magyarországon, s nem látszik a vége az árak vad emelkedésének. De lehet-e haszna is a magas inflációnak?
Magyarország kormánya hivatalosan azért is ellenzi az olajembargót, mert szerinte (és a Mol szerint) a magyar finomítókapacitást az orosz olajra méretezték. De létezik-e sajátos orosz petrolkémiai minőség?
Az Orbán-kormány antiinflációs csodafegyvereként bevezetett üzemanyagárstop a piaci szereplők egyikét sem hagyta érintetlenül. A kiskereskedőknek nyilvánvaló veszteséget okoz, a nagykereskedők megosztottak, de hosszabb távon még a fogyasztók számára sem egyértelműen áldásos az ársapka.
A magyar történelem ezer szálon fonódott össze a Habsburgok történetével: ez két korai 15. századi Habsburg-uralkodónkat is beleszámítva közel fél évezredes, korántsem konfliktusmentes együttélést jelent. A jeles brit történész publikációs listájában bőségesen találunk a magyar történelemmel (főleg a magyar középkori társadalomtörténettel) foglalkozó munkákat, így ha azt várjuk, hogy idővel a magyar szereplők hangsúlyosabbak lesznek a Rady felvázolta történetben, akkor nem is csalódunk.
Már csaknem három és fél hónapja ömlik vastartalmú bányavíz a Sajóba annak szlovákiai szakaszán – és csak most láttak hozzá a szennyezés leállításához. Közvetlen hatásai még nem jelentkeztek az országhatárokon belül, de ez csupán idő kérdése.
A majomhimlő nem mostanában ugrott át az emberre, de most először okozott világszerte (inkább csoportos, mint tömeges) megbetegedéseket.
Az Ukrajnában tomboló háború aligha hagyja érintetlenül az ország gabonatermését, ez pedig távoli tájakon is éhínséget okozhat.
