ZSINÓRPADLÁS – Könyv

A császár és a sátán képe

Karaffa – drámák

Színház

Néha egy könyv előtörténete legalább annyira regényes, mint a benne szereplő művek születése: kétségtelenül ez a helyzet a Karaffa című kortárs drámagyűjteménnyel, amelynek valamennyi darabja ugyanattól a kályhától indul. Az ősforrás az idén 200 éve született Petőfi Sándor rövidre szabott életének utolsó heteiben készült Caraffa című drámatöredéke.

Petőfi a magyar történeti emlékezetben (jogos) közgyűlöletnek örvendő, vérszomjas nápolyi származású császári generálisról, az eperjesi protestáns nemesek és polgárok mészárosáról, Debrecen megsarcolójáról, Antonio Caraffáról szóló drámáját 1849. július első felében, a szabadságharc végnapjaiban kezdte írni barátja, Orlay Petrich Soma mezőberényi kúriájában. A darabból csak az első felvonás és egy attól stilárisan is elütő, a modern (úgy értve a 20. századi) misztériumjátékokat idéző kérdezz-felelek maradt meg, amelyet Caraffa (illetve a szövegek többségében: Karaffa) folytat vörös hóhérruhában parádézó pribékjeivel („Karaffa: Mi van a szívedben? Tizenkettedik hóhér: A császár és a sátán képe!”). A darabot 2021-ben, a veszprémi Pannon Várszínház drámapályázatán próbálták meg feltámasztani: 15 szerzőt kértek fel a töredék továbbgondolására, s közülük tízen a megadott határidőig, 2022. február 15-ig be is adták a maguk verzióját. A sikeres projektről végül nem is csak a megjelent kötet, de több megvalósult bemutató is tanúskodik – Szálinger Balázs és Háy János darabját már láthatták is a veszprémi színház nézői.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.