ZSINÓRPADLÁS – Könyv

A császár és a sátán képe

Karaffa – drámák

Színház

Néha egy könyv előtörténete legalább annyira regényes, mint a benne szereplő művek születése: kétségtelenül ez a helyzet a Karaffa című kortárs drámagyűjteménnyel, amelynek valamennyi darabja ugyanattól a kályhától indul. Az ősforrás az idén 200 éve született Petőfi Sándor rövidre szabott életének utolsó heteiben készült Caraffa című drámatöredéke.

Petőfi a magyar történeti emlékezetben (jogos) közgyűlöletnek örvendő, vérszomjas nápolyi származású császári generálisról, az eperjesi protestáns nemesek és polgárok mészárosáról, Debrecen megsarcolójáról, Antonio Caraffáról szóló drámáját 1849. július első felében, a szabadságharc végnapjaiban kezdte írni barátja, Orlay Petrich Soma mezőberényi kúriájában. A darabból csak az első felvonás és egy attól stilárisan is elütő, a modern (úgy értve a 20. századi) misztériumjátékokat idéző kérdezz-felelek maradt meg, amelyet Caraffa (illetve a szövegek többségében: Karaffa) folytat vörös hóhérruhában parádézó pribékjeivel („Karaffa: Mi van a szívedben? Tizenkettedik hóhér: A császár és a sátán képe!”). A darabot 2021-ben, a veszprémi Pannon Várszínház drámapályázatán próbálták meg feltámasztani: 15 szerzőt kértek fel a töredék továbbgondolására, s közülük tízen a megadott határidőig, 2022. február 15-ig be is adták a maguk verzióját. A sikeres projektről végül nem is csak a megjelent kötet, de több megvalósult bemutató is tanúskodik – Szálinger Balázs és Háy János darabját már láthatták is a veszprémi színház nézői.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.