A lítiumionos akkumulátorok hatása a környezetünkre

A leves meg a hús

Tudomány

Az elektromos járművek elterjedése korántsem jelent tökéletes orvosságot a közúti közlekedés okozta környezeti problémákra és a globális klímaválságra. Az akkumulátorok gyártásának, felhasználásának és újrahasznosításának súlyos társadalmi és környezeti költségei vannak – ezeket vesszük most számba.

A Berylls Strategy Advisors becslése szerint egy féltonnás elektromos autóba szükséges akkumulátor gyártása 74 százalékkal bocsát ki több káros anyagot, mint egy hagyományos, hasonló méretű autó akkumulátoráé. A Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsfor­schung kutatásai szerint egy 2019-ben Németországban vásárolt, 40 kilowattórás akkumulátorral szerelt, középkategóriás elektromos autónak 52 ezer kilométert kellene megtennie, hogy élettartama alatti károsanyag-kibocsátása a dízel- vagy benzinmotoros járműveké alá csökkenjen. A luxuskategóriás elektromos járművek nagy, 120 kilowattórás akkumulátoránál ez a küszöbérték már 230 ezer kilométer.

Az elektromos járművek szén-dioxid-kibocsátása erősen függ annak az országnak az energiaszerkezetétől, amelyben azokat gyártják és használják. Ha egy országban az elektromos áram nagy részét fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő, a jármű szénlábnyoma is nagyobb lesz. Márpedig az elektromos autókba való akkumulátorok többségét olyan országokban gyártják, amelyekben a nem megújuló forrásból megvalósuló áramtermelés dominál: Kína, Thaiföld, Németország és Lengyelország mellett most már idesorolhatjuk Magyarországot is. Ráadásul a megújuló energiát hasznosító országokban gyártott elektromos járműveket is zömmel olyan országokba exportálják, ahol még mindig fosszilis tüzelőanyagot égetnek energiatermelés céljából. Az akkumulátoraikat pedig a célhelyen töltik fel…

Mások inkább azt hangsúlyozzák, bár nem biztos, hogy a járműbe kerülő villamos energia 100 százalékban zöld eredetű, és az akkumulátorgyártás mérlege sem éppen pozitív, de ha már használják azokat, akkor az elektromos járművek sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Így csak az a kérdés, hogy lehet-e elég ideig hajtani az ilyen autókat ahhoz, hogy a szénmérleg egyértelműen pozitív legyen – ám az akkumulátorok amortizációját nézve ez nem is olyan egyértelmű. E probléma jelentősége persze csökkenhet idővel, mivel világszerte egyre több háztartási, közösségi, sokszor egész településeket átfogó hálózat működik megújuló energiával, részben épp a lítiumion akkumulátorok áramtárolási kapacitásának köszönhetően.

Miért pont a lítium?

A lítiumion-akkumulátorok gyártását kísérő környezeti hatások számbavétele még csak nem is azzal kezdődik, hogy megnézzük, mekkora egy akkumulátorgyár, pláne a katódgyártás vízigénye (hatalmas), és mennyi elektromos áramot igényel (rengeteget, ezt bizonyítja a Teslának dolgozó nevadai giga-akkumulátorgyárra telepített 70 megawattos napelempark is).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.