Földrengés Törökországban és Szíriában

A sarkából kifordul

Tudomány

Az új évezred egyik legpusztítóbb földrengése sújtotta Törökország déli és Szíria északi tartományait. Egy héttel a katasztrófa után már csak minimális az esély arra, hogy bárkit élve mentsenek ki a romok alól. A téli időjárás sem javítja a mentési munkálatok esélyeit.

Lapzártánkkor már több mint 37 ezer halálos áldozatot számoltak, de a becslések ennek akár a kétszereséről is szólnak. Az áldozatok többsége Törökország déli tartományaiban lelte halálát; túlnyomórészt török állampolgárok, de van köztük 3700 szír menekült is. Magában Szíriában is már 5320 halálos áldozatot tartanak számon. Mivel a rengések Észak-Szíria sokszor vitatott hovatartozású, a le sem zárult polgárháború óta egymással ellenséges fegyveres erők által birtokolt (vagy épp Törökország által megszállt) kantonokra osztott területét érintették súlyosan, a mentés és a gondoskodás a túlélőkről, sebesültekről ott még reménytelenebb feladat. Egyelőre azt is lehetetlen felmérni, hogy mekkora anyagi kárt okozott a tragédia – bizonyos becslések szerint meghaladja a 84 milliárd dollárt. Errefelé ez nem csak a legpusztítóbb, de a legdrágább katasztrófa is emberemlékezet óta.

Sokk után sokk

Abban a geológiai zónában, ahol a földmozgások kipattantak, több, egymás mellett elmozduló, esetleg ütköző vagy alábukó tektonikus lemez találkozik. E régiót a világ legveszélyesebbjei között tartják számon, a történeti időkben, például a középkorban, az iszlám civilizáció virágkorában, majd a keresztes háborúk, a mongol hódítás idején is számos nagy rengés pusztított itt (még ha ezek helye meglehetősen bizonytalan is).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.