Lapzártánkkor már több mint 37 ezer halálos áldozatot számoltak, de a becslések ennek akár a kétszereséről is szólnak. Az áldozatok többsége Törökország déli tartományaiban lelte halálát; túlnyomórészt török állampolgárok, de van köztük 3700 szír menekült is. Magában Szíriában is már 5320 halálos áldozatot tartanak számon. Mivel a rengések Észak-Szíria sokszor vitatott hovatartozású, a le sem zárult polgárháború óta egymással ellenséges fegyveres erők által birtokolt (vagy épp Törökország által megszállt) kantonokra osztott területét érintették súlyosan, a mentés és a gondoskodás a túlélőkről, sebesültekről ott még reménytelenebb feladat. Egyelőre azt is lehetetlen felmérni, hogy mekkora anyagi kárt okozott a tragédia – bizonyos becslések szerint meghaladja a 84 milliárd dollárt. Errefelé ez nem csak a legpusztítóbb, de a legdrágább katasztrófa is emberemlékezet óta.
Sokk után sokk
Abban a geológiai zónában, ahol a földmozgások kipattantak, több, egymás mellett elmozduló, esetleg ütköző vagy alábukó tektonikus lemez találkozik. E régiót a világ legveszélyesebbjei között tartják számon, a történeti időkben, például a középkorban, az iszlám civilizáció virágkorában, majd a keresztes háborúk, a mongol hódítás idején is számos nagy rengés pusztított itt (még ha ezek helye meglehetősen bizonytalan is).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
